Oktatás

Ez az ismertető ismerteti az EU az oktatás területén megnyilvánuló támogató szerepét, bemutatva azokat a fő szakpolitikai kereteket és kiemelt programokat, amelyek lehetővé teszik az európai együttműködést ezen a területen. Az uniós oktatáspolitika fő célkitűzései közé tartozik a hallgatók és az oktatók mobilitásának ösztönzése, az oklevelek és a külföldi tanulmányi időszakok kölcsönös elismerésének előmozdítása, valamint a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása.

Jogalap

Az oktatást az 1992-es Maastrichti Szerződés ismerte el hivatalosan uniós hatáskörként. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés alábbi cikkei ismertetik az Európai Unió hatásköreit:

  • A 6. cikk kimondja, hogy „[a]z Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására. Ezek az intézkedések európai szinten a következő területekre terjednek ki: […] oktatás, szakképzés, ifjúság és sport”.
  • A 9. cikk horizontális „szociális záradékként” írható le, és a következőket mondja ki: „[p]olitikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket”.
  • A 165. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy: „[a]z Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket”.
  • A 165. cikk (2) bekezdése szerint: „[a]z Unió fellépésének célja:
    • az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban […];
    • a diákok és a tanárok mobilitásának ösztönzése, többek között az oklevelek és résztanulmányok tanulmányi célú elismerésének ösztönzésével;
    • az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása; a tagállamok oktatási rendszereit egyaránt érintő kérdésekre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere fejlesztése;
    • a távoktatás fejlesztésének ösztönzése […]”.
    • A 166. cikk lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan szakképzési politikát folytasson, amely támogatja és kiegészíti a tagállami tevékenységet. Az EU feladatai közé sorolja továbbá a szakképzésbe történő bejutás megkönnyítését és az oktatók és szakképzésben részt vevők – különösen a fiatalok – mobilitásának ösztönzését.
    • Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikke szerint: „[m]indenkinek joga van az oktatáshoz”.

      Célkitűzések

      A. Az európai oktatási térség

      2020. szeptember 30-án elfogadott, az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló közleményében a Bizottság felvázolta az európai polgárok oktatási és képzési színvonalának javítására, valamint az Európai Unióhoz való tartozásuk érzésének kialakítására vonatkozó megközelítését. Az európai oktatási térség a következő hat dimenzióra épül: az oktatás és a képzés minősége; befogadás; zöld és digitális átállás; tanárok és oktatók; felsőoktatás; és a geopolitikai dimenzió. 2021 februárjában a Tanács állásfoglalást fogadott el az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés 2021–2030 közötti időszakra szóló stratégiai keretrendszeréről, amelyben felvázolta az elkövetkező években megvalósítandó célokat:

      • a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén alacsony tudással rendelkező 15 évesek arányának 2030-ra 15% alatt kell lennie (az arányok 2022-ben: 26,25% a szövegértés terén, 29,5% a matematika terén és 24,2% a természettudományok terén);
      • az alacsony szintű számítógépes és számítástechnikai ismeretekkel rendelkező nyolcadik évfolyamos tanulók arányának 2030-ra 15% alatt kell lennie (a 2023-as arány 43%;
      • 2030-ra a hároméves és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 96%-ának részt kell vennie koragyermekkori nevelésben és gondozásban (a részvételi arány 2023-ban 94,6%);
      • a korai iskolaelhagyók arányát 2030-ra 9% alá kell csökkenteni (az arány 2024-ben: 9,3%);
      • a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek arányának 2030-ra legalább 45%-nak kell lennie (az arány 2024-ben: 44,1%);
      • 2025-re a szakoktatásban és -képzésben részt vevő, tanulmányai során szakmai gyakorlatot végző fiatal diplomások arányának legalább 60%-nak kell lennie (2023-ban ez az arány 65,6%);
      • 2025-re a 25–64 éves felnőttek körében legalább 47% legyen azoknak az aránya, akik az előző 12 hónapban tanulmányokat folytattak (2022-ben ez az arány 46,6% volt).
      • 2025 júliusában a Bizottság közzétette az európai oktatási térség 2021 és 2030 közötti időszakra szóló stratégiai keretrendszerének időközi értékelését, és megállapította, hogy a közös prioritásokkal kapcsolatos tagállami együttműködés révén már korán pozitív eredmények születtek, beleértve a felsőoktatási mobilitás, az inkluzív és digitális oktatás, valamint az „Európai Egyetemek” kezdeményezés terén elért eredményeket. Ugyanakkor kihívásokat is azonosított, és fejlesztéseket javasolt, például a stratégiai prioritások pontosítását, a különböző oktatási ágazatok közötti kapcsolatok megerősítését, a nyomon követés javítását és a más európai területekkel, például a kutatással való szinergiák megerősítését.

        B. A bolognai folyamat

        A tagállamok saját kezdeményezésein túlmenően az EU tevékenyen támogatja a bolognai folyamat prioritásait, amelyek a folyamat 1999-es megszületése óta egy egész Európára és a szomszédos régiókra kiterjedő, összehasonlíthatóbb, összeegyeztethetőbb és egységesebb felsőoktatási rendszer megvalósítására törekszenek. Az erőfeszítések legkimagaslóbb eredménye a Budapest–Bécs miniszteri konferencia 2010. márciusi nyilatkozatával létrejött európai felsőoktatási térség (EHEA). Az európai felsőoktatási térség jelenleg 49 országra terjed ki.

        C. Az EU megújított felsőoktatási programja

        2017-ben a Bizottság közzétette az EU megújított felsőoktatási programját. A program négy kiemelt területre összpontosít:

        • a felsőoktatásban folyó készségfejlesztés munkaerőpiaci igényekkel való összehangolása;
        • a felsőoktatásban való részvétel kiszélesítése, a felsőoktatás befogadóbbá tétele és társadalmi hatósugarának növelése;
        • a felsőoktatási rendszerben rejlő innovációs lehetőségek bővítése;
        • a felsőoktatási rendszerek hatékonyságának és eredményességének növelése.
        • Eredmények

          A. Erasmus +

          Az Erasmus+ az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja a 2021–2027 közötti időszakra. Az Erasmus+ program általános célkitűzései a következők:

          • az oktatási, szakmai és személyes fejlődés támogatása az egész életen át tartó tanulás révén;
          • ily módon hozzájárulás a fenntartható növekedéshez, a minőségi munkahelyekhez, a társadalmi kohézióhoz, az innovációhoz, az uniós identitástudat erősítéséhez és az aktív polgári szerepvállaláshoz;
          • az európai oktatási térség kiépítése és az európai stratégiai együttműködés elősegítése az oktatás és képzés területén, többek között az alapul szolgáló ágazati menetrendekben;
          • az ifjúságpolitikai együttműködés előmozdítása a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia keretében;
          • a sport európai dimenziójának fejlesztése.
          • A program ezeket a célokat a következő fő intézkedések keretében valósítja meg:

            • 1. fő intézkedés: az egyének tanulási célú mobilitása;
            • 2. fő intézkedés: az intézmények közötti együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje;
            • 3. fő intézkedés: a szakpolitikai reformfolyamat támogatása.
            • Az Erasmus+ átfogó struktúráján belül a felsőoktatás központi szerepet tölt be, teljes költségvetésének legalább 34,6%-ával. Az Erasmus+ nemcsak a felsőoktatásban tanulók és dolgozók mobilitását támogatja, hanem finanszírozást biztosít az Erasmus Mundus közös mesterképzésekhez is.

              2018-ban elindult az „Európai Egyetemek” kezdeményezés, amely támogatja a felsőoktatási intézmények hálózatainak létrehozását a tagállamokban azzal a céllal, hogy hosszú távú strukturális, stratégiai és fenntartható együttműködést alakítsanak ki a felsőoktatási intézmények között. E szövetségek révén a diákok több európai országban folytatott tanulmányok kombinálásával szerezhetnek diplomát. Jelenleg 36 országban 73 európai egyetemi szövetség működik.

              A Bizottság 2021. október 22-én elfogadta az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület 2021–2027 közötti időszakra szóló programjaira vonatkozó befogadási intézkedések új keretét. E keretrendszer célja, hogy megkönnyítse a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek számára a hozzáférést, és elhárítsa azokat az akadályokat, amelyek ezt a hozzáférést hátráltathatják. Támogatja azokat a szakoktatási és szakképzési szolgáltatókat, amelyek tanulási mobilitási tevékenységeket kívánnak szervezni a tanulók és a személyzet számára. Az együttműködés szintén alapvető fontosságú az új keretrendszerben, és magában foglalja a kisléptékű partnerségeket, amelyek kiszélesítik a programhoz való hozzáférést.

              2025 júliusában a Bizottság közzétette a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Erasmus+ program időközi értékelését és a 2014–2020-as Erasmus+ program végső értékelését. 2023-ig több mint 1,6 millió résztvevő és több mint 77 000 szervezet vett részt a programban. Transzverzális prioritásai – különösen a befogadás és a sokszínűség, a digitális transzformáció és a zöld átállás – hatékonynak bizonyulnak: az utazások közel egyharmada környezetbarátabb utazási lehetőségek igénybevételével történik, és számos résztvevő számol be a digitális készségek és a környezettudatosság javulásáról.

              Ezzel párhuzamosan a 2028–2034-es időszakra szóló Erasmus+ rendeletre irányuló javaslatmintegy 40,8 milliárd EUR összegű javasolt költségvetést határoz meg.

              B. Marie Skłodowska-Curie-cselekvések

              A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) a kutatók mobilitását és képzését támogatják. Részei az Unió Horizont Európa (2021–2027) kutatási és innovációs keretprogramjának, és öt alintézkedés köré szerveződnek. A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések a felsőoktatás terén az Európai Unió doktori képzésének kulcsfontosságú programjává váltak. A Horizont Európa program mintegy 6,6 milliárd eurót különít el a Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre.

              C. Felsőoktatási együttműködés

              2022 áprilisában a Tanács elfogadta a felsőoktatási intézmények Európa jövője érdekében való megerősítésére vonatkozó európai stratégiáról szóló tanácsi következtetéseket, valamint a hatékony európai felsőoktatási együttműködéshez szükséges kapcsolatok kiépítéséről szóló ajánlást. Ezek célja az volt, hogy segítsék az európai felsőoktatási intézményeket a fenntartható és reziliens gazdaságokhoz való hozzájárulásuk alakításában, valamint a transznacionális együttműködés fokozásában és kiterjesztésében.

              2024 márciusában a Bizottság javaslatcsomagot fogadott el az európai felsőoktatási ágazatra vonatkozóan, amely a felsőoktatási intézmények közötti mélyebb és szélesebb körű transznacionális együttműködés tervét tartalmazza. Ezt a csomagot először a vonzó és fenntartható felsőoktatási életpályákról szóló, 2024. november 25-i tanácsi ajánlás követte, amely felvázolja, hogy miként lehetne javítani az akadémiai személyzet körülményeit, valamint megerősíteni a felsőoktatást és annak társadalmi szerepét. Ezt követően a Tanács 2025. május 12-én ajánlást és kiegészítő állásfoglalást tett közzé. Az ajánlás közös európai kritériumokat és minőségbiztosítási intézkedéseket határoz meg a közös programokra vonatkozóan, míg az állásfoglalás fokozatos megközelítést határoz meg a minőségi védjegy bevezetésére, nyomon követésére és értékelésére vonatkozóan azzal a céllal, hogy információkkal szolgáljon a közös európai diploma létrehozására vonatkozó jövőbeli politikai döntéshez.

              D. A készségek uniója

              2018. április 18-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) szóló (EU) 2018/646 határozatot.

              2025 márciusában a Bizottság elindította a készségek unióját, egy olyan stratégiai keretet, amelynek célja, hogy felvértezze az EU-ban élő embereket a zöld, digitális és versenyképes gazdasághoz szükséges készségekkel. A kezdeményezés hangsúlyt fektet az alapkészségekre (olvasás, matematika, természettudományok és digitális kompetenciák), a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika oktatására, az egész életen át tartó továbbképzésre és átképzésre (beleértve a mikrotanúsítványokat), a készségek és képesítések tagállamok közötti hordozhatóságára, a tehetségek vonzására és megtartására, valamint az európai diploma/címke és az új szakoktatási és szakképzési bizonyítványok/címke elérésére irányuló munkára. Új irányítási eszközöket (a Készségek Európai Megfigyelőközpontját és a készségekkel foglalkozó magas szintű európai testületet) hoz létre, és különböző célok elérését tűzi ki célul, például azt, hogy 2030-ra 15% alá csökkenjen az írni-olvasni tudás, a matematika, a természettudományok és a digitális készségek terén alulteljesítők aránya.

              2019 óta az Erasmus+ 69 szakképzési kiválósági központtal kapcsolatos projektet finanszírozott, amelyek:

              • a munkaerőpiaci igényekhez igazodó moduláris tanterveket és mikrotanúsítványokat dolgoznak ki;
              • megerősítik a szakoktatás és -képzés, a felsőoktatás és az ipar közötti együttműködést;
              • a zöld és digitális készségeket beépítik a képzési programokba;
              • úttörő innovatív tanítási módszereket vezetnek be a mesterséges intelligencián alapuló eszközöktől a kihívásalapú tanulásig.
              • E. További eredmények

                A Bizottság 2020-ban létrehozta az Európai Innovatív Tanítási Díjat, melynek célja elismerésben részesíteni azon tanároknak (és iskoláiknak) a munkáját, akik rendkívüli mértékben emelik a szakma színvonalát. Ötödik évfordulója alkalmából két új kategóriát vezettek be: az európai nyelvi címkét és a felnőttoktatást. Ezt a tanárközpontú kezdeményezést az Erasmus+ keretében más kezdeményezések is kiegészítik:

                • a tanárképző akadémiák, amelyek európai partnerségeket hoznak létre, és előmozdítják a tanárképző intézmények és a képzésszolgáltatók közötti együttműködést annak érdekében, hogy támogassák a tanárokat pályafutásuk elején, és megerősítsék szakmai fejlődésüket;
                • az eTwinning, amely olyan iskolák online közössége, amely Európa-szerte biztonságos és ingyenes platformot kínál a tanároknak és a tanulóknak a projektekben való együttműködéshez, a csoportokban való eszmecseréhez és a készségek fejlesztéséhez.
                • Az Európai Parlament szerepe

                  A Parlament egyre nagyobb befolyást gyakorol az oktatással kapcsolatos európai szakpolitikai döntéshozatalra.

                  A. Erasmus +

                  2021 májusában a Parlament és a Tanács elfogadta az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról szóló (EU) 2021/817 rendeletet (a 2021–2027 közötti időszakra). A 26,6 milliárd eurós költségvetéssel (szemben az előző időszak 14,7 milliárd eurós költségvetésével) rendelkező jelenlegi program célja, hogy a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférésének javítása révén biztosítsa az esélyegyenlőséget.

                  A befogadást célzó intézkedéseknek a 2014–2020-as Erasmus+ program keretében történő végrehajtásáról szóló, 2022. június 23-án elfogadott parlamenti állásfoglalás arra a következtetésre jutott, hogy bár a befogadás fontosabbá vált, és azt a korábbi programokhoz képest átfogóbb és célzottabb módon kezelik, továbbra is jelentős kihívások és hiányosságok állnak fenn. Ez megerősítette, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a 2021–2027-es Erasmus+ program befogadási intézkedéseire, amelyek jogalapja egyértelműen a program egyik fő célkitűzéseként határozta meg a befogadást.

                  2024 januárjában a program féléves értékelésének részeként a Parlament állásfoglalást fogadott el a jelenlegi, a 2021–2027 közötti időszakra szóló Erasmus+ program megvalósításáról. A Parlament kiemelte, hogy az Erasmus+ továbbra is rendkívül sikeres program, ezenkívül további finanszírozási és egyszerűsítési intézkedéseket is szorgalmazott a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók hozzáférésének javítása érdekében, és arra ösztönözte a Bizottságot, hogy a 2021–2027-es időszakra szóló digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban erősítse meg a program zöld és digitális elemeit.

                  B. Egyéb konkrét területek

                  A Parlament nagy érdeklődést tanúsít az oktatás egyes területeinek kezelése és támogatása iránt, amint azt az alábbi példák is szemléltetik.

                  A Parlament a digitális oktatáspolitika kialakításáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalásában fejti ki álláspontját a „Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027 – Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően” című bizottsági közleményről. 2023 márciusában az Európai Parlament Kutatószolgálata tájékoztatót tett közzé a digitális oktatási cselekvési terv előrehaladásáról, áttekintve annak végrehajtását. Kiemelte, hogy kezelni kell a digitális készségek, az infrastruktúra és a befogadás terén továbbra is fennálló hiányosságokat, hogy Unió-szerte biztosítani lehessen annak tényleges és méltányos hatását.

                  A Parlament azért működteti az Európai Parlament „Nagykövet iskola” programját és az Euroscola oktatási programot, hogy segítse az európai demokráciával és értékekkel kapcsolatos ismeretek gyarapítását. 2022. április 6-án a Parlament elfogadta az állampolgári ismeretek oktatására irányuló intézkedések végrehajtásáról szóló állásfoglalását. Az állásfoglalás aggodalmat fejez ki az átlagos polgári ismeretek tekintetében a tagállamok között és a tagállamokon belül tapasztalható egyensúlyhiányok miatt, ezenkívül ajánlásokat fogalmaz meg e probléma kezelésére.

                  Az európai oktatási térségről szóló, 2021. november 11-i parlamenti állásfoglalás hangsúlyozta, hogy holisztikus megközelítésre és közös erőfeszítésekre van szükség, és kiemelte, hogy oktatási szempontból elő kell mozdítani az európai oktatási térséget annak érdekében, hogy az európai polgárok több és jobb lehetőséget kapjanak a külföldi tanulásra, képzésre és munkavállalásra. 2022. május 19-én a Parlament elfogadta az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozásáról szóló állásfoglalást, amelyben üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy a mikrotanúsítványokra, az egyéni tanulmányi nyilvántartásokra és a fenntartható környezetet szolgáló tanulásra vonatkozó európai megközelítést alakítsanak ki, amely javaslatok mind célkitűzésként szerepelnek az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításánál.

                  A Parlament 2025. szeptember 11-én állásfoglalást fogadott el, amelyben felvázolta az európai egyetemek szövetségeire vonatkozó jövőképét, iránymutatást nyújtva azok jövőbeli fejlesztéséhez, irányításához, valamint a tudományos kiválóság, a mobilitás és az európai identitás előmozdításában betöltött szerepükhöz.

                  C. A szerződések módosítására irányuló javaslatok

                  2023. november 22-én a Parlament elfogadta az Európai Parlamentnek a szerződések módosítására irányuló javaslatairól szóló állásfoglalását. Az oktatás terén a Parlament felszólítja az EU-t, hogy dolgozzon ki közös célkitűzéseket és normákat a demokratikus értékeket és a jogállamiságot, valamint a digitális és gazdasági jártasságot előmozdító oktatásra vonatkozóan. A Parlament felszólítja továbbá az EU-t, hogy a kulturális hagyományok és a regionális sokszínűség biztosítása mellett mozdítsa elő az oktatási intézményrendszerek közötti együttműködést és koherenciát. Ezenkívül felhívja az EU-t, hogy a munkavállalói mobilitás növelése érdekében dolgozzon ki közös normákat a szakképzésre vonatkozóan. Javasolja, hogy az EU törekedjen a szabad és egyetemes iskoláztatás, az intézményi és egyéni tudományos szabadság és az emberi jogok védelmére és előmozdítására.

                  Ezt az ismertetőt az Európai Parlament Állampolgári, Esélyegyenlőségi és Kulturális Tematikus Főosztálya készítette. További információkért látogasson el a Kulturális és Oktatási Bizottság honlapjára.

                   

                  Léanne Emma Clara COSTES / Anastasia MITRONATSIOU