Az európai digitális menetrend

Ez a tájékoztató ismerteti az EU digitális menetrendjének alakulását, és azt, hogy az EU 2024 óta hogyan helyezte át a hangsúlyt a menetrend meghatározásáról a végrehajtásra azáltal, hogy olyan jogi kereteket vezetett be, mint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály. Kifejti továbbá, hogy a platformokra, az adatokra, a digitális személyazonosságra, a mesterséges intelligenciára és a kiberbiztonságra vonatkozó új uniós szabályok a zöld átállással összhangban hogyan támogatják a biztonságos digitális tereket, a tisztességes versenyt és a digitális szuverenitást.

Jogalap

Bár a szerződések nem tartalmaznak külön rendelkezéseket az információs és kommunikációs technológiákra (IKT) vonatkozóan, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapján az EU felléphet olyan szakpolitikai területeken, mint például: az ipar, a verseny, a kereskedelem, a transzeurópai hálózatok, a kutatás, az energia, az egységes piac létrehozása, az áruk szabad mozgása, a személyek és szolgáltatások szabad áramlása, az oktatás és a kultúra.

Célkitűzések

Digitális menetrendje révén az EU arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberközpontú, biztonságos és fenntartható digitális átállást. A digitális egységes piaci stratégiára és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűre építve a digitális menetrend előmozdítja a megbízható adatáramlást, az interoperábilis digitális személyazonosságot, a tisztességes onlineplatform-piacokat, a felelős mesterséges intelligenciát és az erős kiberbiztonságot. A Digitális évtized szakpolitikai program ezeket a célkitűzéseket a készségekre, az infrastruktúrára, a vállalkozások digitalizációjára és a közszolgáltatásokra vonatkozó célokká alakítja át.

Eredmények

A. Az első európai digitális menetrend: 2010–2020

Az első digitális menetrend a konnektivitás javítására, a költségek csökkentésére és a fogyasztóvédelem megerősítésére összpontosított. Főbb eredményei a következők voltak:

  • a barangolási díjak eltörlése („belföldi díjszabás szerinti barangolás”);
  • a széles sávú hozzáférés bővítése;
  • kulcsfontosságú adatvédelmi szabályok, nevezetesen az általános adatvédelmi rendelet bevezetése.
  • Előmozdította továbbá a digitális növekedést a készségek fejlesztésének, az ipar digitalizálásának és a közszolgáltatásoknak a támogatása, valamint a területi alapú tartalomkorlátozásra és az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságára vonatkozó szabályok bevezetése révén.

    Az adatközpontú gazdaság támogatása érdekében az EU intézkedéseket fogadott el a nem személyes adatok szabad áramlásáról, a kiberbiztonságról és a nyílt hozzáférésű adatokról, valamint megerősítette a szabályozási koordinációt az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületén keresztül.

    B. A második európai digitális menetrend: a 2030-ig tartó digitális iránytű

    Ez a digitális menetrend a digitális technológiák által előidézett változásokkal, valamint a digitális szolgáltatások és piacok létfontosságú szerepével foglalkozik, hangsúlyozva az EU technológiai és geopolitikai céljait. Az Európa digitális jövőjének alakításáról és Európa Digitális évtized szakpolitikai programról szóló közleményében a Bizottság a biztonságos digitális szolgáltatások és piacok érdekében hozott intézkedéseket részletezi. Prioritásként kezeli a kvantum-számítástechnikát, a blokklánc-stratégiákat, a mesterséges intelligenciát, a félvezetőket (a csipekről szóló európai jogszabály), a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményeket (az (EU) 2024/2847 rendelettel módosított (EU) 2019/1020 rendelet), az 5G és 6G hálózatot, az európai adattereket és a globális technológiai szabványokat.

    2021. márciusában az EU digitális iránytűt vezetett be, amely 2030-ra vonatkozóan négy célt vázolt fel.

    • Készségfejlesztés: az összes felnőtt legalább 80%-a rendelkezzen az alapvető digitális készségekkel, 20 millió IKT-szakembert foglalkoztassanak az EU-ban, és több nő vállaljon ilyen munkát.
    • Vállalkozások: a vállalkozások 75%-a használjon felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és mesterséges intelligenciát; az EU-ban a kkv-k több mint 90%-a érje el legalább az alapszintű digitális intenzitást; az uniós unikornisok (nagy értékű induló vállalkozások) száma pedig duplázódjon meg.
    • Infrastruktúra: minden uniós háztartásnak hozzá kell férnie a gigabites sebességű internethez, és minden lakott területet 5G-vel kell lefedni; az EU-nak a világ félvezetőinek 20%-át kell előállítania; építsenek ki az EU-ban 10 000 klímasemleges, rendkívül biztonságos peremcsomópontot; és Európának legyen meg az első kvantumszámítógépe.
    • Közszolgáltatások: valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie; minden polgárnak legyen hozzáférése az e-egészségügyi nyilvántartásaihoz; a polgárok 80%-a alkalmazzon elektronikus személyazonossági megoldást.
    • Az (EU) 2021/694 rendelettel bevezetett Digitális Európa program egy olyan uniós kezdeményezés, amely 7,5 milliárd EUR-t különít el (2021–2027) digitális technológiai projektekre olyan területeken, mint a szuper-számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a fejlett digitális készségek és a digitális technológiai integráció, amelyeket digitális innovációs központok támogatnak.

      A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program 2022 szeptemberétől jogilag kötelező erejű célokat határoz meg, amelyek a digitális iránytűt egy stratégiából olyan végrehajtási eszközzé alakítják, amely éves jelentéstételt és tagállami együttműködési mechanizmusokat foglal magában.

      1. Az adatok

      Az adatmegosztás központi szerepet játszik Európa digitális jövőképében. Miközben az EU előmozdítja az adatvezérelt innovációt, arra törekszik, hogy fenntartsa az egyensúlyt a magánélet védelmével, a biztonsággal, az etikával és a védelemmel, miközben megvizsgálja a nem személyes adatok új technológiák és üzleti modellek céljából történő felhasználását és megosztását.

      Az uniós adatstratégia bevezette a kilenc ágazatra kiterjedő közös európai adatterekre vonatkozó elképzelést, biztosítva, hogy több adat álljon rendelkezésre a gazdaságban és a társadalomban való felhasználásra, miközben nagyobb ellenőrzést biztosítanak a vállalatok és az egyének számára az általuk előállított adatok felett. Az adatokra vonatkozó uniós szabályozási keret a következőket foglalja magában: