|
Bár az Európai Központi Bank a nemzeti és a közösségi intézményektől függetlenül hozza meg monetáris politikai döntéseit, mégis demokratikusan felelősségre vonható és az EK-Szerződés értelmében köteles beszámolni tevékenységéről az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsának. Az EKB elnöke minden évben egyszer megjelenik a teljes Parlament előtt, és évente több alkalommal az EP Monetáris Bizottsága előtt. A Parlamentnek emellett konzultatív szerepe van az EKB Igazgatósága új tagjainak kinevezésében.
Az EKB-t két fő testület irányítja, a Kormányzótanács és az Igazgatóság, mindkettő élén az EKB elnöke áll (ld. a keretet) Az EK-Szerződés 113. cikke értelmében az EKB elnökének rendszerint júliusban be kell mutatnia a Bank éves jelentését a Parlament plenáris ülése számára, amely alkalommal az EP-képviselőknek lehetőségük nyílik kifejezésre juttatni az EKB monetáris politikájával kapcsolatos nézeteiket. A vita egy parlamenti állásfoglalással zárul, amelyben eddig minden alkalommal határozottan kiálltak a Bank függetlensége és monetáris politikája mellett. A Parlament támogatta továbbá az EKB azon felhívásait, melyekben a tagállamokat a strukturális gazdasági reformok továbbvitelére sürgette. Ugyanakkor az európai parlamenti képviselők kritikusabbak voltak a Bank információs politikája tekintetében, és többször követelték ennek átláthatóbbá tételét. A Bank elfogadta a Parlament indítványainak egy részét, mint például az ökonometriai modellek közzétételére vonatkozót, bizonyos javaslatokat azonban továbbra is elutasít. A Parlament régóta kéri a Kormányzótanács megbeszéléseiről készített, mind az adott elképzelésekkel egyetértő, mind az azokat ellenző felek álláspontját tartalmazó jegyzőkönyvek kivonatának nyilvánossá tételét. A Parlament szorgalmazta azt is, hogy a döntéseket ne konszenzussal, hanem szavazással hozzák annak érdekében, hogy felgyorsítsák a Bank reagálását a gazdasági fejleményekre.
Az EKB demokratikus kontrolljának másik eleme a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága és a Bank elnöke vagy alelnöke közötti rendszeres „monetáris párbeszéd”. A Szerződés értelmében az Igazgatóság tagjai „megjelenhetnek” a EP bizottságai előtt, az EKB első elnöke, Wim Duisenberg pedig vállalta, hogy évente négy alkalommal megjelenik a Gazdasági és Monetáris Bizottság előtt. Az új elnök, Jean-Claude Trichet ígérete szerint folytatni kívánja ezt a szokást. A különböző politikai irányvonalakhoz tartozó EP-kéviselők mindannyian nagyon komolyan vették ezt a lehetőséget, hogy kérdéseket intézhetnek az elnökhöz az EKB funkciójával kapcsolatosan, és faggathatják őt az inflációs célkitűzésekről, a gazdasági helyzetről, az árfolyampolitikáról, a strukturális reformokról, a stabilitási egyezményről és sok egyéb témáról. Ezen megbeszélések szó szerinti jegyzőkönyve megtalálható az interneten.
Az EKB alapszabálya és az igazgatósági tagok kinevezése
A Parlamenttel való konzultáció akkor is kötelező, ha bármilyen változtatást akarnak eszközölni a Központi Bank alapszabályán. 2003 márciusában az európai parlamenti képviselők bírálták az EKB Kormányzótanácsa szavazási eljárásának reformjára vonatkozó indítványt, amelynek az volt a célja, hogy lehetővé tegye a Kormányzótanács számára, hogy hatékonyabban működjön az eurózóna kibővülését követően. A Parlament meg akarta tartani azt a szabályt, amely abszolút szavazati jogot biztosít az euróövezet nemzeti központi bankjainak valamennyi kormányzója számára, akik az Igazgatósággal együtt határoznak a középtávú politikai döntésekről. A pénzügyminiszterek ennek ellenére egy új rendszer bevezetésében egyeztek meg, amely szerint a szavazati jog az eurózónához tartozó országok között rotálna, azaz a szavazásban nem venne részt minden alkalommal valamennyi jegybanki elnök.
A Parlamenttel konzultálni kell az EKB Igazgatósága valamennyi tagjának kinevezésekor, beleértve az elnököt is, akinek a személye éppen a jelenlegi parlamenti ciklus alatt változott, miután az EP-képviselők jóváhagyták Jean-Claude Trichet jelölését a Bank elnöki tisztségére 8 éves időtartamra. Trichet úr 2003. november 1-jétől, Duisenberg úr távozása óta tölti be az elnöki posztot. A jelenlegi Parlament hivatali periódusa alatt hagyták jóvá továbbá az EKB új alelnökének, Lucas Papademosnak a kinevezését 2002-ben, valamint az Igazgatóság egy másik tagjának, Gertrude Tumpel-Gugerellnek a kinevezését 2003-ban. Mielőtt a Parlament plenáris ülése szavaz a kinevezésekről, a jelölteknek válaszolniuk kell egy írásos kérdőívre, amelyet a Gazdasági és Monetáris Bizottság állít össze. Ezenkívül részt kell venniük egy, a bizottság által szervezett európai parlamenti meghallgatáson, ahol a kéviselők felmérhetik a jelöltek alkalmasságát a munkára, illetve hajlandóságukat a Parlamenttel való együttműködésre. Bár ezekben az esetekben a Parlament véleménye jogilag nem kötelező, az EU kormányai részéről nem volna bölcs politikai döntés olyan igazgatósági tagot kinevezni, akit az egész Parlament elutasított.
Az EKB irányító testületei
Az EKB két irányító testülettel rendelkezik. A Kormányzótanács, amely az Igazgatóságból, valamint az eurózónához tartozó országok jegybankjainak elnökeiből áll, dönt az eurózóna általános monetáris politikájáról és a kamatlábak mértékéről. A hatfős Igazgatótanács, amelynek tagjait az euróövezet országainak állam-, illetve kormányfői nevezik ki, hajtja végre a Kormányzótanács iránymutatásai által meghatározott monetáris politikát.
|
