| Ma már ugyanannyi banki költséggel jár az euróátutalás egyik EU tagországból a másikba, mint adott országon belül. A hitelkártyás fizetés, illetve az automatákból való készpénzfelvétel euróban szintén nem kerül többe az EU más országaiban, mint otthon. Mindez egy új uniós rendeletnek köszönhető, amely arra kötelezi a bankokat, hogy ugyanakkora díjat számítsanak fel a belföldi és az országhatárt átlépő eurótranzakciókra. A törvény az Európai Parlament többéves közbenjárására született válaszul.
Ahogy közeledett az euró bankjegyek és érmék forgalomba hozatalának napja—2002. január 1-je—, egyre nőtt az aggodalom, hogy az üzleti élet szereplői és a magánemberek nem fogják azonnal megtapasztalni az ezzel járó előnyök egy részét. A bankoknak nem írták elő, hogy ugyanazt a díjat számítsák fel a külföldi és a belföldi kifizetésekre, és minden jel arra mutatott, hogy sok bank továbbra is (noha mostanra mesterségesnek számító) különbséget tesz a „belföldi” és a „külföldi” eurókifizetések között. Tanulmányokból az derült ki, hogy 100 euró átutalása egyik EU tagállamból egy másikba akár 24 euró költséggel is járhat. A technikai fejlődésnek, illetve az eurózónában az árfolyamkockázatok közelgő megszűnésének fényében az uniós intézmények egyetértettek abban, hogy ez a helyzet nem indokolt.
A Parlament hosszú ideje támogatta a külföldi átutalások költségeinek csökkentésére irányuló törekvéseket, mivel ezek a költségek magasabbak maradtak a belföldi átutalások díjainál még az euró 1999-es bevezetését követően is. Ráadásul úgy látták, hogy a bankok nem nyújtanak elegendő információt az általuk felszámított díjakról. A külföldi kifizetések és átutalások magasabb díjait a kereskedelem és a belső piac egyik akadályozó tényezőjének tartották, amely az euróba vetett bizalomra is hatással van. Néhány bank eleinte harcolt a szabályozás ellen, azzal érvelve, hogy a piaci erők önmagukban is a banki költségek csökkenéséhez fognak vezetni. A Parlament azonban úgy gondolta, hogy a bankok már elegendő időt kaptak, így az egyenlő díjak elvét törvényben kell előírni.
Az Európai Bizottság osztotta ezt a nézetet, és készített egy rendelettervezetet, amelyet a Parlament 2001 decemberében jóváhagyott. Eszerint a bankok 2002. július 1-jétől kezdődően kötelesek egyenlő díjakat felszámítani az „elektronikus tranzakciókra” (a készpénzkivétekre és a hitelkártyás fizetésekre), 2003. július 1-jétől pedig a bankszámlák közötti átutalásokra is. A jogszabály mindkét esetben 12.500 euró plafonértékig érvényes pillanatnyilag, 2006. január 1-jétől azonban ez az érték 50.000 euró lesz. Ezenkívül a bankok kötelesek írásban tájékoztatni az ügyfeleket az 50.000 eurónál kisebb kifizetésekre és átutalásokra felszámított díjakról. A rendelet nem csak az eurózóna, hanem valamennyi tagállam eurótranzakcióira vonatkozik.
50.000 eurós plafonértéket vezetnek be fokozatosan
A Bizottság és a Parlament kezdetben egyetértett abban, hogy a plafonérték 50.000 euró legyen. A Tanács azonban 12.500 eurós alacsonyabb plafonérték mellett szállt síkra. Annak érdekében, hogy gyorsan megállapodhassanak a Tanáccsal, a Parlament végül elfogadta ezt kiinduló értékként azzal a feltétellel, hogy 2006-ban 50.000 euróra fogják emelni. Így a bankoknak lesz idejük az új szabályozáshoz alkalmazkodni.
A rendelet értelmében a pénzintézetek versenyezhetnek a felszámított jutalékok tekintetében, feltéve, hogy nem részesítik előnyben a belföldi átutalásokat. Valójában a bankoknak jogában áll emelni a belföldi díjakat, hiszen a rendelet azt nem írja elő, hogy csökkenteni kell a külföldi tranzakciók díjait, csak azt, hogy egyenlővé kell tenni a belföldiekkel. Az intézetek közötti növekvő verseny miatt azonban nem valószínű, hogy ez történik majd. A bankok különféle fizetési szolgáltatások költségeit magában foglaló díjat is kínálhatnak, amivel különbséget tehetnek a különböző típusú ügyfelek között, a külföldi és belföldi kifizetések között azonban nem. Ilyen például a bizonyos számú, akár otthon, akár külföldön történő készpénzfelvétel ingyenessé tétele, vagy a kártya külföldön való aktiválásának éves díja.
Az egyenlő díjak kötelezettsége nem vonatkozik a csekkekre, mivel azoknak a feldolgozása költségesebb, mint az elektronikus kifizetéseké. A bankok akkor is magasabb díjat kérhetnek, ha az ügyfél nem adja meg az átutalás kedvezményezettjének IBAN-számát.
|
