Az észak-írországi PEACEPLUS program

Ez az ismertető az EU határokon átnyúló PEACEPLUS programjáról nyújt tájékoztatást. A finanszírozási eszköz célja a béke és megbékélés támogatása, valamint a társadalmi, gazdasági és regionális stabilitás és együttműködés előmozdítása Észak-Írországban és Írország határ menti régiójában. Az ismertető bemutatja a program hátterét, célkitűzéseit és finanszírozását, végezetül pedig azt, hogy a Parlament milyen szerepet tölt be az eszköz megerősítésében.

Jogalap

  • Az Interreg-rendelet ((EU) 2021/1059 rendelet) egyedi szabályokat állapít meg a határokon átnyúló és transznacionális programokra vonatkozóan, amelyek magukban foglalják a PEACEPLUS-t is;
  • a közös rendelkezésekről szóló rendelet ((EU) 2021/1060 rendelet) közös szabályokat állapít meg több uniós finanszírozási eszközre vonatkozóan, amelyek a PEACEPLUS végrehajtására is alkalmazandók.
  • Háttér

    Észak-Írország 1989 óta részesül az EU pénzügyi támogatásában az Írországért Nemzetközi Alapnak az uniós regionális politika, illetve uniós hozzájárulások révén juttatott támogatások formájában.

    A PEACE programnak eddig a következő öt változata volt:

    • PEACE I, 1995–1999;
    • PEACE II, 2000–2006;
    • PEACE III, 2007–2013;
    • PEACE IV, 2014–2020;
    • PEACEPLUS, 2021–2027 (folyamatban).
    • 1995-ben a Bizottság jóváhagyta az első PEACE programot (1995–1999). 1999-ben az Európai Tanács úgy döntött, hogy PEACE II néven 2004-ig folytatni kell a különprogramot. A programot ezt követően 2006-ig meghosszabbították. Ezt a két programot a 2007–2013-as, illetve a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó PEACE III és PEACE IV program követte.

      Az Egyesült Királyságban 2016. június 23-án tartott népszavazáson a szavazók többsége (51,9%) az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése mellett szavazott. 2020. január 31-én az Egyesült Királyság hivatalosan kilépett az EU-ból. Észak-Írország jelentős uniós pénzügyi támogatásban részesült, amíg az Egyesült Királyság az EU tagja volt, és az Egyesült Királyság kilépése miatt hosszú távon aggodalmak merültek fel számos észak-írországi ágazattal, valamint a békefolyamattal és a 2020 utáni, határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatban (Észak-Írország az Egyesült Királyság egyetlen régiója, amelyet szárazföldi határ választ el egy másik tagállamtól, vagyis most az Unió egyik külső határa az Ír-szigeten van).

      A PEACE IV és az Interreg programok különös figyelmet kaptak az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről folytatott tárgyalások során. Az Egyesült Királyság és az EU között létrejött, kilépésről rendelkező megállapodásba belefoglalták azt a kötelezettségvállalást, hogy a programok 2023-as lezárásáig biztosítják azok folytatását. Ezzel összefüggésben 2019. március 25-én elfogadták a PEACE IV (Írország–Egyesült Királyság) és az Egyesült Királyság–Írország (Írország–Észak-Írország–Skócia) területi együttműködési programok folytatását lehetővé tevő rendeletet ((EU) 2019/491 rendelet).

      Célkitűzések

      A PEACEPLUS program egy határokon átnyúló uniós program, amelynek célja a béke, a megbékélés és a határokon átnyúló együttműködés megerősítése Írország és Észak-Írország között. A program a korábbi Interreg és PEACE finanszírozási ágakat ötvözi egy új, a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozó programban.

      A PEACEPLUS program hat kulcsfontosságú tematikus területre összpontosít:

      • békés és virágzó közösségek építése,
      • társadalmi-gazdasági megújulás és átalakulás megvalósítása,
      • a fiatalok szerepvállalásának növelése és a fiatalokba való befektetés,
      • egészséges és befogadó közösségek,
      • fenntartható és jobban összekapcsolt jövő támogatása,
      • partnerség és együttműködés kiépítése és integrálása.
      • Az egyes tematikus területeken belül több olyan beruházási terület van, amely még konkrétabb célokra összpontosít, vagy konkrét szervezetekre, például helyi hatóságokra vagy közösségi csoportokra irányul. Összesen 22 beruházási terület van.

        Finanszírozás

        1995 és 2020 között négy PEACE programot hajtottak végre, melyek 1,6 milliárd euró összegű pénzügyi hozzájárulásban részesültek. Míg a PEACE I és a PEACE II az összes strukturális alapból részesült, a PEACE III és a PEACE IV programot kizárólag az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozta.

        A 2021–2027-es időszakban az EU 235 millió euróval finanszírozza a PEACEPLUS programot az ERFA európai területi együttműködési alapjából. Az Egyesült Királyság pénzügyi hozzájárulásával és az Írországból és Észak-Írországból származó további nemzeti társfinanszírozással együtt a PEACEPLUS program összesen 1,1 milliárd EUR összegű beruházást biztosít.

        Irányítás

        A negyedik PEACEPLUS program támogatására jogosult terület Észak-Írország és Írország határ menti régiói voltak (ez utóbbihoz tartozó megyék: Louth, Monaghan, Cavan, Leitrim, Sligo és Donegal).

        A PEACEPLUS integrált irányítású, és az Egyesült Királyság hozzájárulása külső címzett bevételként épül be a programba. A különleges uniós programokért felelős szerv a PEACEPLUS program irányító hatósága, és a belfasti megállapodás alapján létrehozott hat, határokon átnyúló szerv egyike.

        Eredmények

        A PEACE programok lehetőséget biztosítanak a részvételre és a párbeszédre, valamint arra, hogy közelebb hozzák a polgárokhoz a közösségfejlesztéssel kapcsolatos döntéshozatalt és felelősségi köröket, alulról építkező megközelítést alkalmazva. A programok projektek széles körét finanszírozták, köztük áldozatokat és túlélőket, fiatalokat, kis- és középvállalkozásokat támogató programokat, infrastrukturális és városrehabilitációs projekteket, valamint bevándorlókat támogató és a társadalom egészének etnikai sokszínűségét ünneplő projekteket.

        Fontos kiemelni, hogy ezeket a programokat mára már a béketeremtési politika példáiként tartják számon, amelyeket Európa-szerte és más régiókban is meg kell osztani.

        Az Európai Parlament szerepe

        A Parlament mindig is támogatta a PEACE programoknak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulásokat. Az Egyesült Királyságban tartott népszavazás eredményét követően az Európai Parlament az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékáról szóló értesítést követő tárgyalásokról szóló, 2017. április 5-i állásfoglalásában aggodalmának adott hangot az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének következményei miatt, és kiemelte, hogy meg kell őrizni a békét Észak-Írországban és Írországban.

        Az uniós kohéziós politika Észak-Írországra gyakorolt hatásáról szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalásában a Parlament tudomásul vette a PEACE program és az Interreg programok folytatására irányuló bizottsági javaslatot, valamint az Egyesült Királyságnak a kohéziós politika jövőjéről szóló, 2018. áprilisi állásfoglalását, amelyben az Egyesült Királyság kijelentette, hogy Észak-Írország kormánya, az ír kormány és az EU részvételével kész megvizsgálni a PEACE IV potenciális utódprogramjára vonatkozó lehetőségeket. A Parlament úgy vélte, hogy folytatódnia kell a területi együttműködéshez nyújtott uniós támogatásnak, különösen a határon átnyúló és a közösségek közötti projektek esetében, tekintettel a különleges uniós kohéziós programok, vagyis a PEACE és az Interreg programok eredményeire Észak-Írországban, amelyek különösen fontosak a régió stabilitása szempontjából.

        A Parlament a kohéziós csomaggal kapcsolatban betöltött társjogalkotói szerepében (a közös rendelkezésekről szóló rendelet és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló rendelet (1299/2013/EU rendelet) vonatkozásában) határozottan támogatta a PEACE program továbbvitelét a 2021–2027-ig tartó időszakra.

        Ezt az ismertetőt az Európai Parlament Regionális Fejlesztési, Mezőgazdasági és Halászati Tematikus Főosztálya készítette. További információkért látogasson el a Regionális Fejlesztési Bizottság honlapjára.

         

        Kelly Schwarz / JOHANNA CHLÖÉ LYOR TIRINELLI