Közvetlen kifizetések

Ez a tájékoztató kifejti, hogy az Európai Unió hogyan biztosít a mezőgazdasági termelőknek bizonyos jövedelemtámogatásokat, másnéven „közvetlen kifizetéseket”, hogy azok biztonsági hálóként működjenek és növeljék a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségét. Felvázolja továbbá a különböző kifizetési rendszereket és azok gyakorlati működését, valamint részletezi a közös agrárpolitika (KAP) stratégiai tervei szerinti közvetlen kifizetésekre vonatkozóan tervezett kiadásokat.

Jogalap

A közös agrárpolitika (KAP) jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés hozta létre (38–44. cikk) (3.2.1.).

A KAP-ot egy sor jogalkotási aktus szabályozza. Ezek közé tartoznak a következők:

  • a KAP stratégiai tervekről szóló rendelet ((EU) 2021/2115 rendelet) (3.2.4.);
  • a KAP finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló rendelet ((EU) 2021/2116 rendelet) (3.2.5.);
  • a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokról, az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és állatjóléti rendszerekről, a KAP stratégiai tervek módosításáról, a KAP stratégiai tervek felülvizsgálatáról, valamint az ellenőrzések és szankciók alóli mentességekről szóló rendelet ((EU) 2024/1468 rendelet);
  • a feltételességi rendszerre, a közvetlen kifizetés formájában megvalósuló beavatkozástípusokra, a bizonyos ágazatokra és a vidékfejlesztésre vonatkozó beavatkozástípusokra és az éves teljesítményjelentésekre vonatkozó szabályok módosításáról, valamint a kifizetések felfüggesztésére, az éves teljesítményalapú záróelszámolásra, a kontrollokra és a szankciókra vonatkozó szabályok módosításáról szóló rendelet ((EU) 2025/2649 rendelet).
  • A mezőgazdasági termelőket támogató KAP szakpolitikai intézkedések

    A KAP számos szakpolitikai intézkedés révén támogatja a mezőgazdasági termelőket:

    • A közvetlen kifizetéseket az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozza, és azokat a KAP stratégiai tervekről szóló rendelet határozza meg. Azok biztonsági hálót jelentenek a gazdaság többi részéhez képest az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel, valamint bizonytalan piacokkal, szélsőséges időjárási körülményekkel, kártevőkkel és betegségekkel, illetve gyenge alkupozícióval rendelkező mezőgazdasági termelők számára.
    • A piaci intézkedéseket (3.2.6.) szintén az EMGA finanszírozza, és azokat a közös piacszervezésről szóló rendelet (1308/2013/EU rendelet) határozza meg. Céljuk a mezőgazdasági piacok támogatása és stabilizálása. Egyesek közvetlenül támogatják az uniós mezőgazdasági termelőket, például azáltal, hogy megkönnyítik a termelői csoportokban vagy minőségrendszerekben való részvételüket, ezáltal erősítve szerepüket az ellátási láncban.
    • A vidékfejlesztési intézkedéseket (3.2.8.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a nemzeti alapok finanszírozzák, és azokat a KAP stratégiai tervekről szóló rendelet határozza meg. Céljuk, hogy hozzájáruljanak a vidéki területek gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményéhez. Ide tartoznak még a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogató intézkedések, például agrár-környezetvédelmi intézkedések, mezőgazdasági beruházások finanszírozása, kockázatkezelési eszközök és pénzügyi eszközök.
    • Áttekintés

      A közvetlen kifizetési rendszereket a KAP stratégiai tervekről szóló rendelet 20–41. cikke szabályozza. Egyes rendszerek kötelezőek, míg másokat a tagállamok önkéntes alapon belefoglalhatnak nemzeti KAP stratégiai terveikbe.

      • A fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás (az (EU) 2021/2115 rendelet 21–28. cikke) hektáronkénti éves kifizetés, amelyre a közvetlen kifizetési költségvetés felét fordítják. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy hektáronként egységes összeget fizetnek, a különböző társadalmi-gazdasági vagy agronómiai feltételek szerint differenciálják a támogatást, vagy az előző KAP keretében alkalmazott támogatási jogosultságokon alapuló összeget fizetnek ki. A támogatási jogosultságok felhasználása során a tagállamoknak fokozatosan csökkenteniük kell az értékek közötti különbséget az elkövetkező években, ami a „konvergencia” néven ismert folyamat. A mezőgazdasági kistermelőknek nyújtott, évi 3000 EUR-t meg nem haladó támogatás átalányösszegként vagy hektáronként nyújtható (a 3000 EUR összegű felső határ a KAP stratégiai tervekről szóló rendelet 2025. évi módosításait követően a korábbi 1250 EUR összegű felső határ helyébe lép). Az ilyen kifizetések, amelyek a mezőgazdasági termelők számára opcionálisak, felváltják a közvetlen kifizetések minden egyéb formáját, kivéve az ökorendszerekre nyújtott kifizetéseket, amennyiben a tagállamok KAP stratégiai terveikben így határoznak;
      • A fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás (az (EU) 2021/2115 rendelet 29. cikke) az alapszintű jövedelemtámogatásra jogosult mezőgazdasági termelők első hektárjainak éves kiegészítő támogatása. A tagállamok határozzák meg azt a hektáronkénti összeget és az egy mezőgazdasági termelőre jutó hektárszámot, amelyre átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás fizethető. A program célja a közvetlen kifizetéseknek a nagyobb gazdaságoktól a kisebb vagy közepes méretű gazdaságok közötti újraelosztása. A mezőgazdasági kisüzemek támogatása érdekében az egyes tagállamok közvetlen kifizetési költségvetésének legalább 10%-át erre a rendszerre kell fordítani, kivéve, ha az újraelosztás más módon valósul meg;
      • A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás (az (EU) 2021/2115 rendelet 30. cikke) az alapszintű jövedelemtámogatásra jogosult új mezőgazdasági termelők számára nyújtott éves kiegészítő támogatás. A tagállamok határozzák meg az egyösszegű kifizetést vagy a hektáronkénti összeget és a mezőgazdasági termelőnkénti azon hektárszámot, amelyre a támogatás fizethető. Meghatározzák továbbá a felső korhatárt – 35 és 40 év között –, valamint a potenciális kedvezményezettektől elvárt képzettséget és készségeket;
      • Az éghajlattal, a környezettel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszerek (ökorendszerek) (az (EU) 2021/2115 rendelet 31. cikke) azokat a mezőgazdasági termelőket segítik, akik az éghajlat, a környezet és az állatjólét vagy az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok mellett kötelezik el magukat. Ezek a gyakorlatok, amelyeknek túl kell mutatniuk a jogszabályi követelményeken, szerepelnek a KAP stratégiai tervekben. Az ökorendszerekre nyújtott hektáronkénti éves támogatás lehet az alapszintű jövedelemtámogatáson felüli kifizetés, vagy a vállalt kötelezettségek következtében felmerült költségek vagy elmaradt bevétel ellentételezésére nyújtott támogatás. A közvetlen kifizetések nemzeti költségvetésének legalább 25%-át erre a rendszerre kell fordítani, amely önkéntes a mezőgazdasági termelők számára;
      • Termeléstől függő jövedelemtámogatás (az (EU) 2021/2115 rendelet 32–35. cikke): míg a KAP jövedelemtámogatása a múltban konkrét termékekhez kapcsolódott (vagy attól függött), az egymást követő reformok fokozatosan megszüntették ezt a kapcsolatot, amely jelenleg a közvetlen kifizetések kis részére korlátozódik. A termeléstől függő támogatás célja a társadalmi-gazdasági vagy környezetvédelmi szempontból fontos ágazatokon, termelési típusokon vagy konkrét gazdálkodási formákon belül jelentkező nehézségek kezelése. A támogatás hektáronkénti vagy állatonkénti éves kifizetésből áll, amelynek célja a versenyképesség, a fenntarthatóság vagy a minőség javítása. A KAP stratégiai tervek által megcélzott ágazatok között a fehérjenövényeket külön indokolás nélkül figyelembe lehet venni, mivel ez hozzájárulna az ágazaton belül az EU importfüggőségének csökkentéséhez, valamint a nitrogénműtrágyák használatának csökkentéséhez;
      • A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás (az (EU) 2021/2115 rendelet 36–41. cikke) termeléstől függő közvetlen támogatási rendszer, amely Bulgáriában, Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában a gyapottermelésre engedélyezett területeken nyújt hektáronkénti kifizetéseket.
      • Hogyan működnek a közvetlen kifizetések a gyakorlatban?

        Évente több mint hatmillió kedvezményezett részesül közvetlen kifizetésben. Ezekből olyan aktív mezőgazdasági termelők – magánszemélyek vagy vállalkozások – részesülnek, akik vagy amelyek legalább egy minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak (azaz mezőgazdasági termelést folytatnak, vagy a mezőgazdasági területet mezőgazdasági termelésre alkalmas állapotban tartják). A KAP stratégiai tervek objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján határozzák meg az aktív mezőgazdasági termelőket, többek között egy negatív lista révén, amely kizárja, hogy bizonyos szervezeteket aktív mezőgazdasági termelőnek lehessen tekinteni.

        A KAP stratégiai terveken keresztül nyújtott támogatást többnyire területalapú kifizetések formájában nyújtják. Egyes programok esetében a támogatott állatok számán alapul. A KAP támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők és területek támogathatóságára vonatkozó fogalommeghatározások a szakpolitika közös jellegének biztosítása érdekében uniós szinten kerülnek meghatározásra. A KAP előző időszakához képest ezeket a fogalommeghatározásokat az uniós jogszabályok nem tartalmazzák ennyire részletesen. Rugalmasságot biztosítanak a tagállamok számára ahhoz, hogy nemzeti szinten tovább pontosítsák a szabályokat annak érdekében, hogy azok az igényeikhez igazíthatók legyenek, és hogy célzottabbá tegyék a támogatást.

        Valamennyi tagállam minimumkövetelményeket állapít meg a közvetlen kifizetésekben való részesülésre vonatkozóan. Többségük 0,3 és 4 hektár közötti, illetve 100 és 500 EUR közötti területi és pénzügyi küszöbértéket határoz meg. A legtöbb tagállam az előző időszakhoz képest nem változatott a minimumkövetelmények küszöbértékein.

        Azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik közvetlen kifizetéseket kívánnak igényelni, minden évben be kell nyújtaniuk az igényüket, és meg kell felelniük számos szabálynak. A mezőgazdasági tevékenységek végzéséhez kötelező, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken túl a KAP kifizetésekben részesülő mezőgazdasági termelőkre egyéb feltételek is vonatkoznak, amelyek szerint a földterületet jó mezőgazdasági és környezeti állapotban kell tartaniuk. A 2023–2027-es KAP az előző időszakhoz képest „zöldebb” követelményekkel megerősített feltételrendszert tartalmaz. A KAP szabályainak egyszerűsítésére irányuló, 2024-ben és 2025-ben bevezetett módosítások azonban rugalmasabbá tették a megerősített feltételességi követelmények némelyikét (3.2.4.). A 2023–2027-es KAP első alkalommal vezetett be szociális feltételességet is, összekapcsolva a közvetlen kifizetéseket bizonyos alapvető szociális és munkaügyi elvekkel.

        A Bizottság és a nemzeti hatóságok megosztott irányítással működtetik a közvetlen kifizetéseket. A Bizottság felügyelete alatt a nemzeti kifizető ügynökségek felelősek a közvetlen kifizetések kezeléséért és az olyan feladatok ellátásáért, mint a támogatási kérelmek feldolgozása, a kifizetések végrehajtása és bizonyos ellenőrzések elvégzése. (3.2.5.).

        Kiemelt pénzügyi információk

        A fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás (BISS) – egy kizárólag az uniós költségvetésből finanszírozott, területalapú, termeléstől független éves támogatás – továbbra is a legfontosabb KAP eszköz az uniós mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatására. A KAP stratégiai tervekben erre az eszközre vonatkozóan tervezett kiadások átlagosan az EMGA teljes költségvetésének 51%-át, azaz a KAP összes közkiadásának 31%-át teszik ki (3.2.2.).

        <strong></strong><strong>A 28 KAP stratégiai terv végrehajtását alátámasztó közvetlen kifizetésekre tervezett összes közkiadás megoszlása (2023–2027)</strong>

        A beavatkozás típusa Uniós hozzájárulás
        (milliárd EUR)
        % az összes közvetlen kifizetéshez viszonyítva
        BISS – A fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás (21–28. cikk) 96,69 51,12%
        CIS – termeléstől függő jövedelemtámogatás (32–35. cikk) 23,03 12,18%
        CIS-YF – Fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás (30. cikk) 3,4 1,80%
        CRISS – A fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás (29. cikk) 20,09 10,62%
        Ökorendszer – Éghajlat-, környezetvédelmi és állatjóléti célokat szolgáló rendszerek 44,71 23,64%
        Gyapot – A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás (36–41. cikk) 1,23 0,65%
        Közvetlen kifizetések összesen EMGA 189,15 100%

        Forrás: Európai Bizottság, Approved 28 CAP Strategic Plans (2023-2027) Summary overview (Jóváhagyott 28 KAP stratégiai terv (2023–2027) Összefoglaló áttekintés), 2023. június

        Az Európai Parlament szerepe

        2018 májusában a Parlament állásfoglalást fogadott el az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről, amelyben felvázolta a 2020 utáni KAP prioritásait. A jelenlegi és az új kihívások kezelése érdekében felszólított a KAP költségvetésének fenntartására vagy növelésére. A Parlament támogatta a célzottabb támogatást, különösen a kis- és közepes méretű gazdaságok és a fiatal mezőgazdasági termelők számára, beleértve az első hektárok fokozott támogatását és a nagyobb gazdaságoknak nyújtott csökkentett (maximált) kifizetéseket. Hangsúlyozta, hogy a finanszírozást a valódi mezőgazdasági termelőknek kell juttatni, és azt méltányosabban kell elosztani az uniós országok között, a nagyobb konvergencia pedig nagyobb költségvetést igényel. Kiemelte továbbá, hogy következetes értékelési normákra és szigorú felügyeletre van szükség annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítani lehessen a tisztességes és hatékony végrehajtást.

        A Bizottság 2018. június 1-jén javaslatot tett a KAP új jogszabályi keretére. Ez magában foglalta a KAP stratégiai tervekről szóló rendeletet is, amelynek értelmében minden tagállam meghatározná, hogyan kívánja végrehajtani a KAP-intézkedéseket a közös célkitűzések elérése érdekében. A javaslat új teljesítési modellt vezetett be, ugyanakkor megerősítette a közvetlen kifizetések központi szerepét az uniós mezőgazdasági termelők támogatásában.

        A KAP reformcsomagról folytatott tárgyalások során a Parlament törekedett arra, hogy átfogó szerepet játsszon, és a napirenden lévő kérdések teljes körével érdemben foglalkozzon. A KAP 2020 utáni reformfolyamatáról szóló, Parlament megbízásából, intézményközi szemszögből készült tanulmány rámutat arra, hogy az uniós elvek és a KAP költségvetés őreként betöltött szerepének elfogadásával a Parlament arra törekedett, hogy a KAP „nemzeti hatáskörbe való visszavételének” elkerülése érdekében fenntartsa a javasolt jogszabály különféle részeinek uniós és közös jellegét. Emellett egyes esetekben vezető szerepet töltött be szakpolitikai kezdeményezőként, amint azt az új ökorendszerekre vonatkozó közvetlen kifizetésekre szánt költségvetés jelentős részének elkülönítésére irányuló erőfeszítései, illetve az a siker bizonyítja, amelyet a KAP stratégiai tervről szóló rendeletben a szociális feltételesség bevezetése terén elért.

        A 2024. és 2025. évi módosításokról folytatott tárgyalások részeként a Parlament szorgalmazta a környezetvédelmi követelmények nagyobb rugalmasságát, a mezőgazdasági termelők válságtámogatáshoz való könnyebb hozzáférését, a kis- és közepes méretű gazdaságok magasabb éves pénzügyi támogatását, valamint a kis gazdaságok vállalkozásfejlesztésének további támogatását.

        Ezt az ismertetőt az Európai Parlament Regionális Fejlesztési, Mezőgazdasági és Halászati Tematikus Főosztálya készítette. További információkért látogasson el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság honlapjára.

         

        Sarah Madeleine Régine Pierrette Costes / Rachele Rossi