Az európai digitális menetrend
Ez a tájékoztató ismerteti az EU digitális menetrendjének alakulását, és azt, hogy az EU 2024 óta hogyan helyezte át a hangsúlyt a menetrend meghatározásáról a végrehajtásra azáltal, hogy olyan jogi kereteket vezetett be, mint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály. Kifejti továbbá, hogy a platformokra, az adatokra, a digitális személyazonosságra, a mesterséges intelligenciára és a kiberbiztonságra vonatkozó új uniós szabályok a zöld átállással összhangban hogyan támogatják a biztonságos digitális tereket, a tisztességes versenyt és a digitális szuverenitást.
Jogalap
Bár a szerződések nem tartalmaznak külön rendelkezéseket az információs és kommunikációs technológiákra (IKT) vonatkozóan, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapján az EU felléphet olyan szakpolitikai területeken, mint például: az ipar, a verseny, a kereskedelem, a transzeurópai hálózatok, a kutatás, az energia, az egységes piac létrehozása, az áruk szabad mozgása, a személyek és szolgáltatások szabad áramlása, az oktatás és a kultúra.
Célkitűzések
Digitális menetrendje révén az EU arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberközpontú, biztonságos és fenntartható digitális átállást. A digitális egységes piaci stratégiára és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűre építve a digitális menetrend előmozdítja a megbízható adatáramlást, az interoperábilis digitális személyazonosságot, a tisztességes onlineplatform-piacokat, a felelős mesterséges intelligenciát és az erős kiberbiztonságot. A Digitális évtized szakpolitikai program ezeket a célkitűzéseket a készségekre, az infrastruktúrára, a vállalkozások digitalizációjára és a közszolgáltatásokra vonatkozó célokká alakítja át.
Eredmények
A. Az első európai digitális menetrend: 2010–2020
Az első digitális menetrend a konnektivitás javítására, a költségek csökkentésére és a fogyasztóvédelem megerősítésére összpontosított. Főbb eredményei a következők voltak:
- a barangolási díjak eltörlése („belföldi díjszabás szerinti barangolás”);
- a széles sávú hozzáférés bővítése;
- kulcsfontosságú adatvédelmi szabályok, nevezetesen az általános adatvédelmi rendelet bevezetése.
- Készségfejlesztés: az összes felnőtt legalább 80%-a rendelkezzen az alapvető digitális készségekkel, 20 millió IKT-szakembert foglalkoztassanak az EU-ban, és több nő vállaljon ilyen munkát.
- Vállalkozások: a vállalkozások 75%-a használjon felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és mesterséges intelligenciát; az EU-ban a kkv-k több mint 90%-a érje el legalább az alapszintű digitális intenzitást; az uniós unikornisok (nagy értékű induló vállalkozások) száma pedig duplázódjon meg.
- Infrastruktúra: minden uniós háztartásnak hozzá kell férnie a gigabites sebességű internethez, és minden lakott területet 5G-vel kell lefedni; az EU-nak a világ félvezetőinek 20%-át kell előállítania; építsenek ki az EU-ban 10 000 klímasemleges, rendkívül biztonságos peremcsomópontot; és Európának legyen meg az első kvantumszámítógépe.
- Közszolgáltatások: valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie; minden polgárnak legyen hozzáférése az e-egészségügyi nyilvántartásaihoz; a polgárok 80%-a alkalmazzon elektronikus személyazonossági megoldást.
- az Általános adatvédelmi rendelet ((EU) 2016/679 rendelet);
- a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv ((EU) 2016/680 irányelv);
- az adatok rendelkezésre állásáról és a bizalomról szóló európai adatkormányzási rendelet ((EU) 2022/868 rendelet);
- az európai adatrendelet ((EU) 2023/2854 rendelet) a méltányos hozzáférésről és a felhasználói jogokról, biztosítva ugyanakkor a személyes adatok védelmét.
- az általános célú mesterséges intelligencia használatára vonatkozó biztosítékok;
- a biometrikus azonosító rendszerek bűnüldöző szervek általi használatának korlátozása;
- a társadalmi pontozás és a mesterséges intelligencia használatának tilalma a felhasználók sebezhetőségének manipulálására vagy kiaknázására;
- a fogyasztók azon joga, hogy panaszt nyújtsanak be és érdemi magyarázatot kapjanak.
- a kibervédelmi beruházások növelése;
- a katonai és polgári kiberágazatok közötti együttműködés fokozása;
- a hatékony kiberválság-kezelés biztosítása;
- valamint az EU pozíciójának megerősítése a kritikus kibertechnológiák terén.
- A kínai technológia fokozódó uniós jelenlétéhez kapcsolódó biztonsági fenyegetések és az ezek csökkentésére irányuló lehetséges uniós szintű fellépésekről szóló, 2019. március 12-i állásfoglalásában a Parlament sürgette a Bizottságot, hogy bővítse ki a hálózat- és információbiztonsági irányelv hatályát, és kezelje a digitalizációs fenyegetéseket, felszólítva a megerősített uniós kiberbiztonsági politikával való összehangolásra és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség szerepének növelésére.
- A mesterséges intelligenciáról szóló három állásfoglalás, amelyek a mesterséges intelligencia etikai szempontjaival,a mesterséges intelligenciára vonatkozó polgári jogi felelősségi rendszerrel és a mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozó szellemitulajdon-jogokkal foglalkoznak (2020. október 20.), és etikai alapú uniós jogi keretet szorgalmaznak a mesterséges intelligenciára vonatkozóan.
- A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról szóló állásfoglalás a digitális egységes piac előmozdítása érdekében, amely azt javasolja, hogy a jogalkotási csomag erősítse meg a belső piacot, garantálja a fogyasztóvédelmet, biztosítsa az offline és online jogellenes cselekmények paritását, tartsa fenn az átláthatóságot, tartsa tiszteletben a jogokat, és terjedjen ki az uniós fogyasztókat érintő nem uniós szervezetekre is. Felszólított továbbá a digitális szolgáltatási tartalom moderálásának fokozott méltányosságára, jobb átláthatóságára és hatékonyabb elszámoltathatóságára. Az állásfoglalás a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából végzett kutatásokon, a digitális kornak megfelelő e-kereskedelmi szabályokról szóló munkaértekezleten, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló, az e-kereskedelemre és a mesterséges intelligenciára összpontosító tanulmányokon alapul. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra vonatkozó javaslatoknak a Parlament állásfoglalásával való összehangolása azt mutatja, hogy a Parlament még jogalkotási kezdeményezési jog nélkül is befolyásolhatja a jogalkotási menetrendet.
- Az Európa digitális jövőjének alakításáról szóló, 2021. május 20-i állásfoglalásában a Parlament felszólított a digitális egységes piac működése előtt álló akadályok felszámolására, valamint a mesterséges intelligencia használatának javítására az európai fogyasztók érdekében.
- Az online szolgáltatások addiktív kialakításáról és az uniós egységes piacon belüli fogyasztóvédelemről szóló állásfoglalás (2023. december 12.) felszólít az online szolgáltatások kialakítása során alkalmazott addiktív technikák, például a végtelen görgetés vagy az automatikus játék betiltására. Néhány európai parlamenti képviselő azt is szeretné, ha bevezetnék a digitális „megzavarás elkerüléséhez való jogot”, valamint a bevált tervezési gyakorlatok listáját.
- 2023. december 13-án az európai parlamenti képviselők hangsúlyozták, hogy újra kell értékelni a területi alapú tartalomkorlátozásra vonatkozó uniós szabályokat a fennmaradó akadályok felszámolása és az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében.
- 2024. március 13-án a demokráciára vonatkozó európai cselekvési terv keretében a Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben jóváhagyta a tömegtájékoztatás szabadságáról és sokszínűségéről szóló törvényjavaslatot (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály), fokozva a média függetlenségének védelmét, és jóváhagyta a politikai reklámokat szabályozó, a demokratikus folyamatok átláthatóságáról szóló rendeletet ((EU) 2024/900 rendelet).
Előmozdította továbbá a digitális növekedést a készségek fejlesztésének, az ipar digitalizálásának és a közszolgáltatásoknak a támogatása, valamint a területi alapú tartalomkorlátozásra és az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságára vonatkozó szabályok bevezetése révén.
Az adatközpontú gazdaság támogatása érdekében az EU intézkedéseket fogadott el a nem személyes adatok szabad áramlásáról, a kiberbiztonságról és a nyílt hozzáférésű adatokról, valamint megerősítette a szabályozási koordinációt az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületén keresztül.
B. A második európai digitális menetrend: a 2030-ig tartó digitális iránytű
Ez a digitális menetrend a digitális technológiák által előidézett változásokkal, valamint a digitális szolgáltatások és piacok létfontosságú szerepével foglalkozik, hangsúlyozva az EU technológiai és geopolitikai céljait. Az Európa digitális jövőjének alakításáról és Európa Digitális évtized szakpolitikai programról szóló közleményében a Bizottság a biztonságos digitális szolgáltatások és piacok érdekében hozott intézkedéseket részletezi. Prioritásként kezeli a kvantum-számítástechnikát, a blokklánc-stratégiákat, a mesterséges intelligenciát, a félvezetőket (a csipekről szóló európai jogszabály), a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményeket (az (EU) 2024/2847 rendelettel módosított (EU) 2019/1020 rendelet), az 5G és 6G hálózatot, az európai adattereket és a globális technológiai szabványokat.
2021. márciusában az EU digitális iránytűt vezetett be, amely 2030-ra vonatkozóan négy célt vázolt fel.
Az (EU) 2021/694 rendelettel bevezetett Digitális Európa program egy olyan uniós kezdeményezés, amely 7,5 milliárd EUR-t különít el (2021–2027) digitális technológiai projektekre olyan területeken, mint a szuper-számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a fejlett digitális készségek és a digitális technológiai integráció, amelyeket digitális innovációs központok támogatnak.
A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program 2022 szeptemberétől jogilag kötelező erejű célokat határoz meg, amelyek a digitális iránytűt egy stratégiából olyan végrehajtási eszközzé alakítják, amely éves jelentéstételt és tagállami együttműködési mechanizmusokat foglal magában.
1. Az adatok
Az adatmegosztás központi szerepet játszik Európa digitális jövőképében. Miközben az EU előmozdítja az adatvezérelt innovációt, arra törekszik, hogy fenntartsa az egyensúlyt a magánélet védelmével, a biztonsággal, az etikával és a védelemmel, miközben megvizsgálja a nem személyes adatok új technológiák és üzleti modellek céljából történő felhasználását és megosztását.
Az uniós adatstratégia bevezette a kilenc ágazatra kiterjedő közös európai adatterekre vonatkozó elképzelést, biztosítva, hogy több adat álljon rendelkezésre a gazdaságban és a társadalomban való felhasználásra, miközben nagyobb ellenőrzést biztosítanak a vállalatok és az egyének számára az általuk előállított adatok felett. Az adatokra vonatkozó uniós szabályozási keret a következőket foglalja magában:
2. A mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligenciáról szóló, 2020. februári fehér könyv kiemeli a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú szerepét a modern társadalomban, és előrevetíti annak az ágazatokon átívelő társadalmi és gazdasági előnyeit. A Parlament 2024 márciusában fogadta el a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. Legfontosabb rendelkezései közé tartoznak a következők:
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 2024. augusztus 1-je óta van hatályban, alkalmazása több mint 36 hónapja tart, és az uniós szintű végrehajtást egy európai MI-hivatal koordinálja.
2022 szeptemberében a Bizottság irányelvre irányuló javaslatot terjesztett elő a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről, amely egyenlő védelmet biztosítana a mesterséges intelligencia által megkárosítottak számára, bár ezt azóta visszavonták. Emellett új irányelvet terjesztettek elő a hibás termékekért való felelősségről ((EU) 2024/2853 irányelv), amely a digitális termékekkel, például a mesterséges intelligenciával foglalkozik.
3. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály
A digitális stratégia egyik sarokköve egy biztonságosabb és nyitottabb digitális egységes piac megteremtése, amely biztosítja a felhasználói jogokat és a tisztességes üzleti versenyt. Ezt két jogalkotási pillér támasztja alá: a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabályt (DMA), amelyek mindegyike korszerűsíti a digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozásokat. A Parlament és a Tanács által 2022-ben elfogadott és 2023 májusától hatályos szabályok egységes szabályrendszert biztosítanak az egész EU számára. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály meghatározza a közvetítő szolgáltatásokkal, különösen az online platformokkal kapcsolatos felelősségi köröket. A nagy platformokra egyedi iránymutatások vonatkoznak az illegális és káros tartalmak terjesztése tekintetében általuk jelentett kockázatok miatt. A digitális piacokról szóló jogszabály a „kapuőri” státusszal rendelkező vállalatokra vonatkozó szabályokat vázol fel, azon szereplőket célozva meg ezáltal, amelyek a leginkább hajlamosak lehetnek tisztességtelen gyakorlatokra. Ez magában foglalja az olyan szolgáltatásokat, mint az online közvetítés, a közösségi hálózatok és a felhőalapú számítástechnika. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra építve a Bizottság 2022 rendeletre tett javasolt a rövid távú szálláshely-kiadással kapcsolatos adatgyűjtés és -megosztás észszerűsítésére. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 2024. február 17. óta teljes mértékben alkalmazandó. A digitális piacokról szóló rendelet végrehajtása 2025-ben intenzívebbé vált azzal, hogy kiszabták az első pénzbírságokat a kapuőrökkel szemben, és a végrehajtás és a nyomon követés most a Bizottság munkájának egyik központi eleme.
4. E-kormányzat, e-személyazonosság és a digitális euró
A digitális menetrend az e-kormányzat szolgáltatásainak előnyeire és a közszféra határokon átnyúló együttműködésére helyezi a hangsúlyt. A közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról szóló, 2022. novemberi bizottsági javaslatot követően a Tanács 2024 márciusában elfogadta az interoperábilis Európáról szóló rendeletet ((EU) 2024/903 rendelet), melynek célja az uniós közszolgáltatások javítása. Ez egy interoperábilis Európa Testületet hoz létre, amelyben a tagállamok, a Bizottság és más uniós szervek képviselői vesznek részt.
Az online bizalomépítés alapvető fontosságú a társadalmi és gazdasági növekedés szempontjából. Az elektronikus azonosításról szóló rendelet (910/2014/EU rendelet) keretet biztosít a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok közötti biztonságos digitális interakciókhoz. E célkitűzések megvalósítása érdekében a Parlament 2024 februárjában elfogadta az európai digitális személyazonosság keretét ((EU) 2024/1183 rendelet), amelynek célja, hogy 2030-ra az uniós polgárok 80%-a digitális személyazonossággal biztonságosan hozzáférjen a létfontosságú közszolgáltatásokhoz. Az eIDAS 2.0 rendelet 2024. május 20-án lépett hatályba, és a tagállamok jelenleg dolgoznak az európai digitális személyiadat-tárcák bevezetésén.
5. Kiberbiztonság
Az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2022. november 10-én bevezette az uniós kibervédelmi politikát és a katonai mobilitásra vonatkozó 2.0-ás cselekvési tervet az alábbi célokkal:
Mindez megerősíti az európai védelmi technológiai és ipari bázist, amelynek célja egy integrált páneurópai védelmi ipar létrehozása. 2022 decemberében az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (NIS 2 irányelv) felváltotta elődjét, és hatályát több ágazatra és szervezetre terjesztette ki. A NIS 2 irányelv átültetésének határideje 2024. október 17. volt, késedelem esetén pedig kötelezettségszegési eljárásokra kerül sor. A digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményekről szóló rendelet (a kiberrezilienciáról szóló jogszabály) 2024. december 10-én lépett hatályba, és az alapvető kötelezettségeket 2027 decemberéig kell teljesíteni. 2024 áprilisában a Parlament elfogadta a kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabályt, amelynek célja az uniós szintű szolidaritás megerősítése, valamint a kiberfenyegetések és kiberbiztonsági események hatékonyabb felderítése és az azokra való reagálás. A Parlament és a Tanács megállapodásra jutott a kiberbiztonsági jogszabály módosításáról is.
6. Média és demokrácia
2020 decemberében egy bizottsági közlemény cselekvési tervet dolgoz ki az európai médiaágazat helyreállításának és átalakításának támogatására. Hangsúlyozza, hogy több nemzeti támogatásra van szükség jóváhagyott Covid-19 utáni helyreállítási tervek révén, és kiemeli, hogy a globális online platformok zavaró hatást gyakorolnak a médiára, különösen az adat- és hirdetési piacok feletti dominanciájuk révén. Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv kiegészíti a fent említett médiatervet, és az ágazat digitális alkalmazkodásának, a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének megerősítésére, valamint a dezinformáció elleni küzdelemre összpontosít. Megvitatja továbbá a médiaszabadságnak az újságírókat érő, egyre fokozódó fenyegetések miatti hanyatlását. A belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról szóló, 2024 márciusában elfogadott rendelet (a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet) garantálja a szerkesztői függetlenséget és a médiapluralizmust, továbbá védi az újságírókat a megfigyeléstől.
7. Oktatás és készségek
A szabályozáson túl az EU hangsúlyozza a digitális oktatást is. A digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) segíti a tagállamokat abban, hogy oktatási rendszereiket a digitális korhoz igazítsák. Prioritásként kezeli a szilárd digitális oktatási ökoszisztéma létrehozását és a digitális átalakuláshoz szükséges készségek fejlesztését.
8. A platformalapú munkavégzés munkakörülményei
2024 októberében elfogadták a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvet (a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv), amely tisztázza a foglalkozási viszonyra vonatkozó kritériumokat és szabályozza az algoritmikus irányítást.
9. Digitális infrastruktúra
A Bizottság 2024. február 21-én új kezdeményezéseket terjesztett elő az európai digitális infrastruktúrára vonatkozóan azzal a céllal, hogy megbeszéléseket kezdjen a digitális infrastruktúra innovációjának, biztonságának és rezilienciájának előmozdítására irányuló konkrét javaslatokról.
Az Európai Parlament szerepe
A Parlament számos állásfoglalást fogadott el a digitális menetrenddel kapcsolatban.
A Parlament a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a digitális piacokról szóló rendelet és a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet társjogalkotójaként bizottsági munkája, jelentéstételi követelményei és a Bizottság általi végrehajtás nyomon követése révén figyelemmel kíséri a NIS 2 irányelv és a kiberrezilienciáról szóló jogszabály végrehajtását.
A Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló digitális omnibusz csomagja (2025. november) célzott módosításokat javasol a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályhoz és a légi közlekedési szabályokhoz a végrehajtási kihívások kezelése és a szabályozási terhek csökkentése érdekében. A javaslat egy szélesebb körű digitális csomag részét képezi, amelynek célja az uniós digitális jogszabályok egyszerűsítése és az üzleti innováció támogatása.
Az IMCO bizottság számára készített, 2026. februári tanulmány fontos kihívásokat emel ki, többek között a jogbiztonságot, a végrehajtási kapacitást és az alapvető jogokra gyakorolt hatásokat, különbséget téve az egyszerűsítés és a biztosítékok érdemibb módosításai között.
A Parlamentben az IMCO és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság közösen kezeli a digitális omnibusz csomaggal kapcsolatos munkát. Miután a Tanács és a Parlament 2026 márciusában elfogadta álláspontját, megkezdődtek a háromoldalú tárgyalások, amelyek az egyszerűsítésre összpontosítanak, ugyanakkor megőrzik az alapvető védelmet.
Ezt az ismertetőt az Európai Parlament Gazdasági és Növekedéstámogatási Tematikus Főosztálya készítette. További információkért látogasson el a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság honlapjára.
Maxim Hauk