A költségvetés végrehajtása
Ez a tájékoztató ismerteti az uniós költségvetés végrehajtásának módját, beleértve az irányadó szabályokat és alapelveket, a végrehajtás különböző módszereit, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosító nyomonkövetési és kontrollrendszereket. Felvázolja továbbá az Európai Parlament szerepét az éves költségvetés társdöntéshozóként való meghatározásában, a végrehajtás felügyeletében és a Bizottság éves mentesítési eljárásokon keresztül történő elszámoltatásában.
Jogalap
- Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290–291., 317–319. és 321–323. cikke, valamint az Euratom-Szerződés 179. cikke;
- a költségvetési rendelet, azaz az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2024. szeptember 23-i (EU, Euratom) 2018/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet;
- az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás.
- a gazdaságosság, azaz a legjobb ár,
- a hatékonyság, azaz az erőforrások felhasználása és a célkitűzések megvalósítása közötti legjobb kapcsolat,
- az eredményesség, azaz a célkitűzések megvalósítása.
- közvetlenül szervezeti egységein vagy végrehajtó ügynökségeken keresztül („közvetlen irányítás”),
- a tagállamokra való átruházással („megosztott irányítás”);
- közvetve, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal egyéb szerveket vagy személyeket – például nem uniós országokat, nemzetközi szervezeteket – megbízva („közvetett irányítás”).
- a Parlament a költségvetési hatóság két ágának egyike, és a Tanáccsal egyenrangú félként határoz az éves költségvetésről;
- a Parlament a mentesítésért felelős egyetlen hatóság, amely ellenőrzi a költségvetés végrehajtását.
Célkitűzések
Az általános cél annak biztosítása, hogy a közpénzeket a szabályoknak való megfelelés elveivel összhangban és a teljesítmény alapján, az európai uniós értékek tiszteletben tartásával megfelelően költsék el. Ez konkrétan a következőket foglalja magában: 1. a költségvetési rendeletnek és a Szerződéseknek való megfelelés; 2. hatékony és eredményes pénzgazdálkodás (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség); 3. az EU pénzügyi érdekeinek védelme; 4. elszámoltathatóság a Parlament és a polgárok felé.
Eljárások
A. Végrehajtási szabályok
A tagállamokkal együttműködve és az Európai Parlament politikai ellenőrzése mellett a Bizottság felelős a költségvetésben szereplő bevételek és kiadások végrehajtásáért.
A költségvetés végrehajtása két fő műveletből tevődik össze: kötelezettségvállalások, amelyeket kifizetések követnek. A kötelezettségvállalási előirányzatok olyan projektek számára elkülönített források, amelyek finanszírozását az EU vállalja. A kifizetési előirányzatok a jelenlegi és múltbeli kötelezettségvállalásokra ténylegesen kifizetett összegek.
A költségvetés végrehajtása a többéves pénzügyi keret (lásd 1.4.3.) által engedélyezett előirányzatok keretein belül történik, és arra a Szerződésekkel és a költségvetési rendeletben meghatározott rendelkezésekkel összhangban kerül sor. A költségvetési rendelet horizontális jellegű, azaz minden kiadási területre és minden bevételre alkalmazandó. A költségvetés végrehajtására alkalmazandó további szabályokat a bizonyos uniós szakpolitikákra kiterjedő ágazati rendeletek tartalmazzák.
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kulcsfontosságú vezérelv[1], amelyet a következő három elv határoz meg:
Ezen elvekkel összhangban a végrehajtás teljesítményorientált.
Emellett biztosítani kell az uniós értékek és az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartását, valamint az EU pénzügyi érdekeinek védelmét (lásd az Unió bevételeiről szóló további információkat 1.4.1.).
B. Végrehajtási módszerek
A Bizottság a költségvetést az alábbi módokon hajtja végre[2]:
A gyakorlatban a költségvetés mintegy 70%-át megosztott irányítás keretében költik el, amelynek során a pénzeszközök elosztását és a kiadások kezelését a tagállamok végzik, körülbelül 20%-át közvetlen irányítással a Bizottság vagy végrehajtó ügynökségei hajtják végre, és a fennmaradó 10% tartozik közvetett irányítás hatálya alá[3].
A többi uniós intézmény felelős a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszainak végrehajtásáért (lásd az EU kiadásairól szóló további információkat 1.4.2.).
C. Hogyan történik a végrehajtás nyomon követése?
A végrehajtás valamennyi módszere esetében belső kontrollt alkalmaznak. A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja azt értékeli, hogy tiszteletben tartják-e a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvét. Egy másik fontos szempont a szabálytalanságok – többek között a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás – megelőzése, felderítése és korrekciója[4]. A költségvetés végrehajtására a közbeszerzési szerződésekre (árubeszerzés, építési beruházások és szolgáltatások) alkalmazandó uniós jogszabályoknak megfelelően kerül sor (lásd 2.1.10.).
A Bizottság számviteli szabályai a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége által létrehozott nemzetközi költségvetési számviteli standardokon alapulnak. Folyamatban van az uniós költségvetési számviteli standardok kidolgozása is, hogy harmonizálni lehessen a számvitelt az uniós közszférában.
A pénzügyi átláthatósági rendszer a Bizottság által közvetlenül kezelt pénzeszközök kedvezményezettjeiről nyújt információkat. Az egyes tagállamok felelősek az általuk megosztott irányítással kezelt uniós pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó adatok közzétételéért. Emellett a korai felismerési és kizárási rendszer védi az Unió pénzügyi érdekeit azáltal, hogy lehetővé teszi az uniós forrásokat kérelmező vagy a Bizottsággal vagy más intézményekkel jogi kötelezettségvállalást aláíró, megbízhatatlan személyek és szervezetek korai felderítését. A korai felismerési és kizárási rendszer előírja a megbízhatatlan személyek és szervezetek kizárását az eljárásokból, valamint pénzügyi szankciók kiszabását velük szemben.
Az Európai Számvevőszék (lásd 1.3.12.) megvizsgálja a költségvetés végrehajtását, mivel feladata az uniós költségvetéshez kapcsolódó valamennyi tranzakció ellenőrzése. A tagállamokat a költségvetés helytelen végrehajtása esetén szankcionálják: az uniós költségvetés ilyen bevételkiesését ellensúlyozza a nemzeti kormányok által nem megfelelően kiosztott források visszafizetésére irányuló kérelem.
Az Európai Parlament szerepe
Az Európai Parlament kulcsszerepet játszik az EU intézményi egyensúlyának biztosításában. A költségvetési hatáskörök tekintetében:
A Parlament befolyásolhatja a költségvetés végrehajtását saját jogalkotási és nem jogalkotási tevékenységei útján is, például jelentései és állásfoglalásai révén, vagy akár azáltal, hogy szóbeli vagy írásbeli választ igénylő kérdést intéz a Bizottsághoz.
A. Költségvetési eljárás
A Parlament a Tanáccsal közösen határozza meg az EU éves költségvetését (lásd a költségvetési eljárásról szóló további információkat 1.2.5.), azaz a forrásoknak a többéves pénzügyi keretben meghatározott paraméterek szerinti elosztását. A költségvetési tárgyalások során a Parlament javasolhatja a pénzeszközök „tartalékba” helyezését, ha kétségei vannak különösen a kiadások indokoltságát vagy a Bizottság végrehajtási képességét illetően. Az ilyen pénzeszközök igénybevételét mindaddig felfüggesztik, amíg az előre meghatározott feltételek nem teljesülnek.
Elfogadását követően a költségvetés a végrehajtás során költségvetés-módosítási tervezetekkel és átcsoportosításokról szóló határozatokkal módosítható, amennyiben azokat a Parlament és a Tanács jóváhagyja. A végrehajtás során azonban a Bizottság tölti be a vezető szerepet azáltal, hogy munkaprogramokat és finanszírozási határozatokat fogad el, valamint önálló átcsoportosításokat hajt végre (azaz olyan átcsoportosításokat, amelyekhez nem szükséges a Parlament és a Tanács jóváhagyása), amennyiben ezt a jogszabályok, többek között a költségvetési rendelet lehetővé teszik[5].
A költségvetéshez kapcsolódó intézményközi megállapodás rendelkezik a Bizottság, a Tanács és a Parlament közötti költségvetési együttműködésről. Rendszeres intézményközi találkozókra kerül sor a költségvetés végrehajtásának értékelése céljából, különös tekintettel a kifizetési előirányzatok megvizsgálására az uniós programok zökkenőmentes végrehajtásának és valamennyi pénzügyi kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében[6].
B. A mentesítési eljárás
A mentesítési eljárás (lásd a költségvetési ellenőrzésről szóló további információkat 1.4.5.) lehetővé teszi a Parlament számára, hogy utólagosan értékelje az uniós kiadásokat az Európai Számvevőszék éves jelentése alapján, amely értékeli az uniós kiadások és bevételek megbízhatóságát, jogszerűségét és szabályszerűségét.
A mentesítés egy parlamenti határozat, amely tükrözi a Parlament arra vonatkozó következtetéseit, hogy a Bizottság és más uniós intézmények és szervek hogyan végezték el az uniós költségvetés végrehajtásának feladatát. A Parlament mentesítési állásfoglalást is elfogadhat a végrehajtással kapcsolatos követelmények és ajánlások meghatározása céljából, például eljárási változtatásokat kérve.
A költségvetés végrehajtásának parlamenti ellenőrzési folyamata segít biztosítani a vonatkozó jogi és szabályozási keret követelményeinek való megfelelést, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartását.
A közelmúltban létrehozott finanszírozási eszközökkel, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel, amely vissza nem térítendő támogatásokat és kölcsönöket nyújt a tagállamoknak a világjárvány utáni helyreállítás és a strukturális reformok támogatásához, a Bizottság egyre inkább eltávolodik a hagyományos költség-visszatérítési megközelítéstől a kifizetéseknek a mérföldkövek és célok teljesítésével való összekapcsolása felé. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról szóló, 2025. június 18-i állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozta, hogy kezelni kell a pénzügyi ellenőrzések hiányosságait, és figyelmeztetett arra, hogy az adatok hiánya akadályozza a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelés ellenőrzését, ami akadályozza az ellenőrzést, az átláthatóságot és a demokratikus elszámoltathatóságot.
A 2027 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslat jelentős változtatásokat vezet be a végrehajtási mechanizmusokban: a válságokra való gyors reagálás lehetővé tétele érdekében a teljesítményalapú teljesítés felé mozdul el, nagyobb rugalmasságot biztosít, és növeli a nem előre programozott kiadások arányát. Kulcsfontosságú változás a „ tagállamonként egy nemzeti terv” megközelítés bevezetése az Európai Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Halászati és Tengeri, Jóléti és Biztonsági Alapra vonatkozó, a 2028–2034 közötti időszakra szóló bizottsági javaslatban, amelyet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz modellje ihletett, valamint a javasolt teljesítménymérési rendelet, amely egyszerűsített és egységes keretet hoz létre az uniós költségvetés teljesítményének nyomon követésére. A nemzeti és regionális partnerségi tervek több megosztott irányítású programot egyesítenének, többek között a kohézió, a mezőgazdaság és a migráció területén.
„Az Unió megújított hosszú távú költségvetése a változó világban” című, 2025. május 7-i állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozta, hogy a nemzeti tervek „nem képezhetik a 2027 utáni megosztott irányítású kiadások alapját”, és hangsúlyozta, hogy a következő többéves pénzügyi keretben a megosztott irányítású kiadások kialakítása során teljes mértékben meg kell őrizni a Parlament jogalkotóként és költségvetési hatóságként betöltött szerepét, valamint biztosítani kell a regionális és helyi önkormányzatok bevonását.
Ezt a tájékoztatót az Európai Parlament Költségvetési Főigazgatóságán belül a Költségvetési Támogatási Osztály készítette. A témával kapcsolatos további információkért tekintse meg a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság honlapját.
Anda-Diana GHIRAN-MERVEILLE