Makrogazdasági felügyelet

Az elmúlt évtizedben az EU-ban jelentős makrogazdasági egyensúlyhiányok és a versenyképesség terén jelentős eltérések tapasztalhatók. Mindez súlyosbította a 2008-ban kezdődő pénzügyi válság negatív hatásait, és megakadályozta közös monetáris politikai intézkedések hatékony alkalmazását ezek megoldására. Az EU 2011-ben létrehozta a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelésére szolgáló eljárást annak érdekében, hogy nemzeti szinten azonosítsa és korrigálja ezeket az egyensúlyhiányokat, különös tekintettel azokra, amelyek továbbgyűrűzhetnek és más uniós országokat is érinthetnek.

Jogalap

  • Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikke;
  • az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 119., 121. és 136. cikke.
  • Célkitűzések

    A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás (MIP) egy felügyeleti és végrehajtási mechanizmus, amelynek célja a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzése és kiigazítása az Unióban. A felügyelet a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere (2.5.4.) keretében történik.

    A felügyelet a következőkre támaszkodik:

    • A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés (AMR), amelyet a Bizottság készít el, és amely egy eredménytábla mutatószámain és határértékein alapul. Az eredménytábla mutatószámai külső egyensúlyhiányokra (fizetési mérleg, nettó nemzetközi befektetési pozíció, reál effektív árfolyam, változások az exportpiacokból való részesedésben, fajlagos munkaerőköltség) és belső egyensúlyhiányokra (ingatlanárak, a magánszektor hiteláramlása, a magánszektor adósságállománya, államadósság, munkanélküliségi ráta és változások a pénzügyi ágazat kötelezettségeiben, továbbá a foglalkoztatásra és a munkanélküliségre vonatkozó egyéb mutatók) hívják fel a figyelmet. Az eredménytábla mutatóit elsősorban az Eurostat állítja össze az uniós országok által szolgáltatott adatok alapján. Emellett néhány adatot az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG ECFIN) állít elő, míg más információk olyan nemzetközi intézményektől származnak, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyek egyes mutatók leírását biztosítják, valamint az Európai Központi Bank (EKB), amely három, banki adatokon alapuló kiegészítő mutatóval szolgál. Az eredménytáblák mindegyik mutatószámához határérték tartozik, amely jelzi, ha kialakulhat egy adott probléma; egyes határértékek eltérőek az euróövezetbeli és nem euróövezetbeli tagállamok tekintetében. Ha egy tagállam több határértéket túllép, a Bizottság részletes felülvizsgálatot, vagyis további gazdasági elemzést végez annak megállapítása érdekében, hogy mennyi a makrogazdasági egyensúlyhiányok kialakulásának valószínűsége, esetleg kialakultak-e már, illetve hogy a meglévő egyensúlyhiányokat sikerült-e korrigálni. 2024-ben az időszakos felülvizsgálat részeként értékelték a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében alkalmazott mutatókat a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásról szóló 1176/2011/EU rendelettel összhangban azzal a céllal, hogy javítsák a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás felügyeletére szolgáló mutatókat, biztosítva a statisztikai minőség javítását, ugyanakkor megőrizve az eredménytábla stabilitását és relevanciáját.
    • Megelőző ajánlások. Ha a részletes felülvizsgálat eredményei alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy léteznek makrogazdasági egyensúlyhiányok, akkor tájékoztatnia kell a Parlamentet, a Tanácsot és az eurócsoportot. A Tanács a Bizottság ajánlására az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban az érintett tagállamnak szóló ajánlásokat fogadhat el. Ezek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásra vonatkozó megelőző ajánlások a Tanács által minden év júliusában az európai szemeszter keretében az egyes tagállamoknak tett országspecifikus ajánlások részét képezik.
    • Korrekciós ajánlások a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében. Ha a részletes felülvizsgálat alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamban túlzott egyensúlyhiány lépett fel, akkor tájékoztatnia kell a Parlamentet, a Tanácsot, az eurócsoportot, az illetékes európai felügyeleti hatóságokat és az Európai Rendszerkockázati Testületet. A Tanács a Bizottság ajánlására és az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban a túlzott egyensúlyhiány fennállását megállapító és az érintett tagállam számára korrekciós intézkedések meghozatalát javasló ajánlást fogadhat el. A Tanács ajánlásának rá kell mutatnia az egyensúlyhiány jellegére és következményeire, és részletesen meg kell határoznia a követendő szakpolitikai ajánlásokat, valamint azt a határidőt, amelyen belül az érintett tagállamnak be kell nyújtania a korrekciós intézkedési tervét.
    • Korrekciós intézkedési tervek. Annak a tagállamnak, amellyel szemben túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás indult, a Tanács ajánlásában meghatározott határidő lejárta előtt korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania. A Tanácsnak a Bizottság jelentése alapján a korrekciós intézkedési terv benyújtását követő két hónapon belül értékelnie kell a tervet.
    • A korrekciós intézkedések értékelése. A Bizottság által készített jelentés alapján a Tanácsnak értékelnie kell, hogy az érintett tagállam végrehajtotta-e az ajánlott korrekciós intézkedést. Amennyiben a Tanács úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem hajtotta végre az intézkedést, a Bizottság ajánlása alapján fordított minősített többségi szavazással határozatot kell elfogadnia, amelyben megállapítja a teljesítés elmulasztását, valamint ajánlást fogalmaz meg, amelyben új határidőket határoz meg a korrekciós intézkedések végrehajtására.
    • Esetleges pénzügyi szankciók. Azokat az euróövezetbeli tagállamokat, amelyek nem követik a túlzott egyensúlyhiány esetében indított eljárás keretében tett ajánlásokat, fokozatos – a kamatozó betéttől az éves bírságig terjedő – szankciókkal sújthatják. A kamatozó betét vagy a bírság összegének a tagállam GDP-jének 0,1%-át kell kitennie.
    • Az 1466/97/EK tanácsi rendeletet hatályon kívül helyező 2024. április 29-i (EU) 2024/1263 rendelet átalakítja a költségvetési egyenleg felügyeletének és a gazdaságpolitikák összehangolásának keretét. Az új rendelet együtt alkalmazandó a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló 1176/2011/EU rendelettel. Ezen új keret alapján a Tanács ajánlást fogadhat el, amelyben elismeri a túlzott egyensúlyhiány fennállását, ha egy tagállam nem teljesíti a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti megfelelő országspecifikus ajánlások végrehajtását célzó nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervében felvázolt, reformokkal kapcsolatos és beruházási kötelezettségvállalásait. Továbbá, ha egy tagállammal szemben túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás van folyamatban, be kell nyújtania a középtávú költségvetési-strukturális terv felülvizsgált változatát, amely immár az 1176/2011/EU rendelet által előírt korrekciós intézkedési tervként szolgál.

      Eredmények

      A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás 2012-ben történt elindítása óta azon tagállamok száma, amelyek esetében:

      • úgy ítélték meg, hogy egyensúlyhiány áll fenn, 2012 és 2015 között 12-ről 16-ra emelkedett, majd 2018-ban 11-re, 2019-ben 10-re, 2020-ban és 2021-ben 9-re, 2022-ben pedig 7-re csökkent, 2023-ban viszont ismét 9-re emelkedett;
      • úgy ítélték meg, hogy túlzott egyensúlyhiány áll fenn, 2012 és 2017 között 0-ról 6-ra emelkedett, majd 2018-ban 3-ra esett vissza, 2019 és 2022 között is ezen az értéken maradt, majd 2023-ban 2-re csökkent.
      • A Bizottság még nem tett javaslatot túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás elindítására, annak ellenére, hogy a Tanács és az Európai Központi Bank kérte az eljárás teljes körű alkalmazását, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával.

        Valamennyi olyan ország esetében, ahol egyensúlyhiány áll fenn, egyedi nyomonkövetési folyamatot alkalmaznak, amely a túlzott egyensúlyhiánnyal küzdő országok esetében szigorúbb, és ebbe beletartoznak a nemzeti hatóságokkal folytatott párbeszédek, a szakértői látogatások és az elért eredményekről szóló rendszeres jelentések is. Ennek egyben az országspecifikus ajánlások adott tagállamban való végrehajtásának nyomon követését is segítenie kell.

        Amennyiben egy tagállam esetében fennáll a makrogazdasági egyensúlyhiány kockázata, akkor a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás megerősíthet a Tanács által az európai szemeszter keretében elfogadott országspecifikus ajánlások közül néhányat vagy mindegyiket. Az évek során az ajánlások száma növekedett, ám végrehajtásuk szintje változatlan maradt.

        Az Európai Parlament szerepe

        A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a Parlament társjogalkotóvá vált a többoldalú felügyeletre vonatkozó szabályok kialakításában (az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdése).

        A makrogazdasági felügyelettel kapcsolatos jogalkotási aktusok rendelkeznek a „gazdasági párbeszédről”. Az uniós intézmények közötti párbeszéd fokozása – különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között –, valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Tanács, a Bizottság, valamint az Európai Tanács és/vagy az eurócsoport elnökét, hogy az európai szemeszter keretében vitassák meg határozataikat vagy ismertessék tevékenységüket. E párbeszéd keretében a Parlament lehetőséget biztosíthat az olyan tagállamokkal folytatott eszmecserében való részvételre, amelyekre tanácsi ajánlás vonatkozik a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében.

        Késő ősszel a Parlament véleményezi az európai szemeszter folyamatban lévő ciklusát (többek között a Tanács által elfogadott országspecifikus ajánlásokat), figyelembe véve a nemzeti parlamentek illetékes bizottságainak képviselőivel tartott együttes ülés eredményét is.

        A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében az esetleges tagállami makrogazdasági egyensúlyhiányok figyelemmel kísérését szolgáló eredménytábla makrogazdasági mutatószámainak meghatározásakor a Bizottság együttműködik a Parlamenttel és a Tanáccsal. 2020 februárjában a Bizottság megkezdte az uniós gazdaságirányítási keret felülvizsgálatát, amely magában foglalta többek között a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásról szóló rendeletek hatékonyságának, valamint a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása és a tagállamok gazdasági teljesítményének folyamatos közelítése terén elért eredményeknek az értékelését.

        A Parlament a nemzeti parlamentek illetékes bizottságai által küldött képviselők részvételével zajló, évenként megrendezett találkozók révén elősegíti a nemzeti parlamentek bevonását. Továbbá a meghozott döntésekkel kapcsolatos átláthatóság, felelősségvállalás és elszámoltathatóság megerősítése érdekében az egyes tagállamok jogi és politikai berendezkedésének megfelelően a nemzeti parlamenteket be kell vonni az európai szemeszterrel kapcsolatos munkába és a stabilitási és konvergenciaprogramok, valamint a nemzeti reformprogramok elkészítésébe.

         

        Maja Sabol / Samuel De Lemos Peixoto