Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés
Ez az ismertető bemutatja, hogy az Unióban a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul, és több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket is magában foglal. A Lisszaboni Szerződés erősebb alapot teremtett egy büntető igazságszolgáltatási térség kialakításához, és egyúttal új hatásköröket adott az Európai Parlamentnek.
Jogalap
- Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 82–86. cikke.
- a Bizottság megosztja a tagállamokkal kezdeményezési jogkörét, feltéve, hogy ez utóbbiak a Tanács tagjainak egynegyedét képviselik (az EUMSZ 76. cikke);
- a Parlamenttel csupán konzultálnak a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó konkrét intézkedésekről, amelyeket ezután a Tanács egyhangúlag fogad el. Amennyiben a Tanácsban nincs egyhangúság, még mindig lehetséges kilenc vagy több tagállam megerősített együttműködés keretében történő közös fellépése.
- A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló irányelv (2010. október 20-i 2010/64/EU irányelv);
- A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló irányelv (2012. május 22-i 2012/13/EU irányelv);
- A büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló irányelv (2013. október 22-i 2013/48/EU irányelv);
- A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló irányelv (2016. március 9-i (EU) 2016/343 irányelv);
- A büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelv (2016. május 11-i (EU) 2016/800 irányelv);
- A büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló irányelv (2016. október 26-i (EU) 2016/1919 irányelv);
- A büntetőeljárás átadásáról szóló rendelet (2024. november 27-i (EU) 2024/3011 rendelet).
- Az utasnyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló irányelv (2016. április 27-i (EU) 2016/681 irányelv);
- A terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló irányelv (2017. március 15-i (EU) 2017/541 irányelv);
- Az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről szóló rendelet (2021. április 29-i (EU) 2021/784 rendelet);
- Az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben folytatott digitális információcsere tekintetében történő módosításáról szóló rendelet (2023. október 4-i (EU) 2023/2131 rendelet).
- Az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló irányelv (a számítástechnikai bűnözésről szóló irányelv) (2013. augusztus 12-i 2013/40/EU irányelv);
- A bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló irányelv (2014. április 3-i 2014/42/EU irányelv);
- A piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról szóló irányelv (a piaci visszaélésekről szóló irányelv) (2014. április 16-i 2014/57/EU irányelv);
- Az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló irányelv (2014. május 15-i 2014/62/EU irányelv);
- Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv (2017. július 5-i (EU) 2017/1371 irányelv);
- A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló irányelv (2018. május 30-i (EU) 2018/843 irányelv);
- A pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv (2018. október 23-i (EU) 2018/1673 irányelv);
- A befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendelet (2018. november 14-i (EU) 2018/1805 rendelet);
- A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló irányelv (2019. április 17-i (EU) 2019/713 irányelv);
- A vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló irányelv (2024. április 24-i (EU) 2024/1260 irányelv);
- A pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendelet (2024. május 31-i (EU) 2024/1624 rendelet).
- A büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló irányelv (2014. április 3-i 2014/41/EU irányelv);
- A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA) szóló rendelet (2018. november 14-i (EU) 2018/1726 rendelet);
- A rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló rendelet (2018. november 28-i (EU) 2018/1862 rendelet);
- Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról szóló rendelet (2019. április 17-i (EU) 2019/816 rendelet); ez a rendelet kapcsolódik a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatot módosító, a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcseréről és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerről (ECRIS) szóló irányelvhez (2019. április 17-i (EU) 2019/884 irányelv);
- A rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról szóló rendelet (2019. május 20-i (EU) 2019/818 rendelet);
- A tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv (2023. május 10-i (EU) 2023/977 irányelv);
- A büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelet (2023. július 12-i (EU) 2023/1543 rendelet);
- A büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelv (2023. július 12-i (EU) 2023/1544 irányelv).
- Az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló irányelv (2011. április 5-i 2011/36/EU irányelv);
- A gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló irányelv (2011. december 13-i 2011/93/EU irányelv);
- Az európai védelmi határozatról szóló irányelv (2011. december 13-i 2011/99/EU irányelv);
- A bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelv (2012. október 25-i 2012/29/EU irányelv);
- A nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelv (2024. május 14-i (EU) 2024/1385 irányelv);
- Az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló irányelv (2024. június 13-i (EU) 2024/1712 irányelv).
Célkitűzések
Az Európai Unión belüli határellenőrzések fokozatos megszüntetése jelentősen előmozdította az uniós polgárok szabad mozgását, de a bűnelkövetők határokon átnyúló tevékenységét is megkönnyítette. A határokon átnyúló bűnözés jelentette kihívás leküzdése érdekében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség területe olyan intézkedéseket is magában foglal, amelyek célja a tagállamok között a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés előmozdítása. A kiindulópontot a kölcsönös elismerés elve jelenti. Konkrét intézkedések kerültek elfogadásra a transznacionális bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem és annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok, a gyanúsítottak és a fogvatartottak jogai Unió-szerte védelemben részesüljenek.
Eredmények
A. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó főbb uniós jogi aktusok
1. Elfogadási eljárások
Az EUMSZ-szel összhangban a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó legtöbb intézkedést rendes jogalkotási eljárás keretében fogadják el, és azok az Európai Unió Bírósága általi bírósági felülvizsgálatnak vethetők alá. Mindazonáltal, még ha el is tekintünk a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség sajátosságaitól (Írország és Dánia kimaradása (lásd az EUMSZ-hez csatolt 21. és 22. sz. jegyzőkönyvet) és a nemzeti parlamentek kiváltságos szerepe (lásd az 1. és 2. sz. jegyzőkönyvet)), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – a rendőrségi együttműködéssel egyetemben – nem vált maradéktalanul az uniós keret részévé, és részben továbbra is megőrizte a Lisszaboni Szerződés előtti eredeti sajátosságait:
2. A rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott főbb jogi aktusok
a. A büntetőeljárásokra vonatkozó közös minimumszabályok:
b. A terrorizmus elleni küzdelem:
c. A korrupció, a kiberbűnözés, a csalás és a pénzmosás elleni küzdelem:
d. Információcsere a tagállamok és az uniós ügynökségek között:
e. Az áldozatok védelme:
B. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel foglalkozó ügynökségek és egyéb kapcsolódó szervek
1. Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust)
Az Eurojust ösztönzi és javítja a nyomozások és büntetőeljárások összehangolását, valamint a tagállami hatóságok közötti együttműködést. Elősegíti különösen a nemzetközi kölcsönös jogsegély iránti kérelmek és a kiadatási kérelmek végrehajtását. Az Eurojust minden lehetséges módon támogatja a tagállami hatóságokat a határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások hatékonyabbá tétele érdekében.
Az Eurojust segítséget nyújthat valamely tagállamnak – annak kérésére – az adott tagállammal és egy harmadik országgal kapcsolatos nyomozási és vádhatósági tevékenységek során, ha az Eurojust és a harmadik ország együttműködési megállapodást kötött, vagy ha ehhez bizonyítottan alapvető érdek fűződik.
Az Eurojust hatásköre ugyanazokra a típusú bűncselekményekre terjed ki, mint amelyek tekintetében a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) hatáskörrel rendelkezik: ilyenek például a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem, a hamisítás, a pénzmosás, a számítástechnikai bűnözés, a vagyon vagy közjavak elleni bűncselekmények, ideértve a csalást és a korrupciót is, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények, a környezeti bűncselekmények és a bűnszervezetben való részvétel. Az Eurojust egy tagállam kérésére segítséget nyújthat más típusú bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokban és vádhatósági eljárásokban is.
Oroszország Ukrajna elleni, 2022 februárjában kezdődött katonai agresszióját követően 2022 márciusában az Eurojust által támogatott közös uniós nyomozócsoport kezdte meg működését Ukrajnában. 2023. április 14-én a közös nyomozócsoport hét tagja megállapodott abban, hogy nemcsak a feltételezett háborús bűncselekményeket, hanem az Ukrajnában elkövetett népirtás bűntettének eseteit is kivizsgálják. Az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központ (ICPA), amely az Eurojust részét képező igazságügyi központ, lehetővé teszi a bizonyítékok cseréjét és közös bűnüldözési stratégia alkalmazását. Az Eurojust a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok adatbázisának is otthont ad, hogy támogassa a közös nyomozócsoport munkáját és a nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos egyéb nyomozásokat. 2024. április 2-án az Eurojust részt vett a Hágában tartott „Restoring Justice for Ukraine” (Az igazságszolgáltatás helyreállítása Ukrajna számára) című nemzetközi konferencián, amelyen számba vették a bűncselekmények kivizsgálása, az elkövetők büntetőeljárás alá vonása és a nemzetközi erőfeszítések összehangolása terén elért eredményeket. 2025. október 2-án az Eurojust találkozót szervezett az Európa Tanáccsal, hogy ismertesse az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó, hamarosan felállítandó különleges törvényszékkel kapcsolatban az ICPA keretében végzett előkészítő munkát.
2024 szeptemberében az Eurojust keretében indították el hivatalosan a szervezett bűnözés elleni európai igazságügyi hálózatot (EJOCN), amely az igazságügyi hatóságokat a szervezett bűnözés elleni küzdelemben támogató speciális szakértői központként működik.
2022 áprilisában a Bizottság az Eurojust megbízatásának kiterjesztésére irányuló javaslatot tett közzé. A Parlament és a Tanács néhány héttel később megállapodásra jutott a felülvizsgált megbízatásról, amely lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy megőrizze, elemezze és tárolja a háborús bűncselekményekre, népirtásra és emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékokat, és ezeket megossza a tagállamok illetékes igazságügyi hatóságaival és a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Az új Eurojust-rendeletet 2022. május 31-én hirdették ki az EU Hivatalos Lapjában, és az a kihirdetést követő napon hatályba lépett.
Az Eurojustra vonatkozó előző keretjogszabály (az Eurojust megerősítéséről szóló, 2008. december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozat) 2009. június 4-én lépett hatályba. Az (EU) 2018/1727 rendelet 2019. december 12-én vált alkalmazandóvá. Az Eurojust jelenlegi jogalapja az (EU) 2018/1727 rendeletnek a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús bűncselekményekkel és a kapcsolódó bűncselekményekkel összefüggő bizonyítékok Eurojustnál történő megőrzése, elemzése és tárolása tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/838 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
Az Eurojust minden évben éves jelentést tesz közzé. 2025. május 15-én az Eurojust közzétette 2024. évi éves jelentését. 2024-ben az Eurojust munkájának középpontjában az ukrajnai háborúval kapcsolatos uniós igazságügyi válaszlépések irányítása és a nem uniós országokkal folytatott együttműködés elmélyítése állt. 2025 januárjában az Eurojust és az Europol jelentést tett közzé „Common challenges in cybercrime” (Közös kihívások a kiberbűnözésben) címmel.
Az Eurojust székhelye Hágában, Hollandiában található.
2. Az Európai Ügyészség (EPPO)
Az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló tanácsi rendelet (2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet) 2017. november 20. óta van hatályban. A Parlament 2017. október 5-i álláspontjában adta egyetértését a Tanács rendelettervezetéhez.
Az Európai Ügyészség független hivatal, amelynek feladata az uniós költségvetést érintő bűncselekményekkel – például csalásokkal, korrupciós bűncselekményekkel, illetve határokon átnyúló, 10 millió EUR értéket meghaladó héacsalásokkal – kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások lefolytatása. A bűncselekmények jegyzékét a jövőben ki lehet egészíteni például a terrorizmussal.
2019-ben a Parlament és a Tanács közös megegyezéssel kinevezték az első európai főügyészt, Laura Codruţa Kövesit, akinek megbízatása hét évre szól, és nem újítható meg.
Eddig 24 tagállam csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és a többi tagállam, amely nem vesz részt benne, bármikor csatlakozhat. Az Európai Ügyészség központi irodája Luxembourgban van, a legfőbb ügyész és az összes részt vevő tagállam képviselőiből álló ügyészi kollégium irodáival együtt. Ők vezetik a delegált ügyészek által végzett napi bűnügyi nyomozásokat.
Az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén kezdte meg működését, és már számos vizsgálatot folytat. Ezen kívül is számos területen zajlik a munka: folyamatban van a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereknek az Európai Ügyészségről szóló rendelethez való hozzáigazítása, a delegált európai ügyészek kinevezése, valamint a személyzet felvétele.
2025. március 19-én az Európai Ügyészség ismertette 2024. évi éves jelentését a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának és Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának együttes ülésén. 2024 végén az Európai Ügyészség összesen 2666 aktív nyomozást folytatott (ez 38%-os növekedést jelent az előző évhez képest), míg az Unió költségvetését ért kár 24,8 milliárd EUR-ra tehető (22,5%-kal több, mint 2023-ban). A becsült kár több mint fele (13,15 milliárd EUR) határokon átnyúló héacsaláshoz kapcsolódik, és szinte mindig bűnszervezetek részvételével történt, ami jelentős kockázatot jelent a belső biztonságra nézve.
Az Európai Parlament szerepe
A Parlament kulcsszerepet játszik a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jogszabályok kialakításában azáltal, hogy politikai prioritásként kezeli a bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet. A Tanáccsal egyenrangú félként működik közre a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén. A rendes jogalkotási eljárás az uniós büntetőjog szinte valamennyi területén irányadó, néhány kivételtől eltekintve, amelyek között különösen az Európai Ügyészség létrehozásához szükséges egyetértési eljárás említendő.
A tagállamok között a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megvalósításának fő eszköze az Eurojust. Az Eurojust reformja során a Parlament aktívan kiállt a nagyobb mértékű parlamenti ellenőrzés és a jobb adatvédelmi szabályok mellett.
A Parlament 2020. december 1-jén (a Covid19 miatt távoli részvétellel) megszervezte az Eurojust tevékenységeinek értékeléséről szóló első parlamentközi bizottsági ülést. A parlamentközi bizottsági ülés az EUMSZ 85. cikkével és az (EU) 2018/1727 rendelettel összhangban az Eurojust tevékenységeinek az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek általi első értékelésével foglalkozott. Az Eurojust tevékenységeinek értékeléséről szóló második parlamentközi bizottsági ülésre 2022. február 1-jén, a harmadikra 2022. november 30-án, a negyedikre pedig 2023. november 7-én került sor Brüsszelben. Az ötödik parlamentközi bizottsági ülést 2024. december 2-án, a hatodikat pedig 2025. november 20-án tartották.
Az Európai Parlament 2021. január 20-án állásfoglalást fogadott el az európai elfogatóparancs és a tagállamok közötti átadási eljárások végrehajtásáról (valamint jóváhagyott egy, a Lisszaboni Szerződés előtt elfogadott, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentést is). Ezen állásfoglalásában a Parlament értékelte a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló, hosszadalmas uniós kiadatási eljárásokat 2004-ben felváltó, egyszerűsített, határokon átnyúló bírósági átadási eljárás eredményeit.
2021. október 6-án a Parlament állásfoglalást fogadott el a mesterséges intelligenciáról a büntetőjogban, valamint annak a rendőrség és az igazságügyi hatóságok általi, büntetőügyekben történő felhasználásáról. 2024. március 13-án a Parlament elfogadta álláspontját a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslatról (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály, elfogadva 2024. június 13-án).
A Parlament nemrégiben jelentéseket és állásfoglalásokat készített a következő kérdésekről: a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzése és leküzdése; a korrupció elleni küzdelem; az emberkereskedelem megelőzése, továbbá az ellene folyó küzdelem és az áldozatok védelme; a büntetőeljárás átadása; az áldozatok jogai; a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása; vagyonelkobzás és vagyonvisszaszerzés; online gyűlöletbeszéd; a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok felderítése és eltávolítása; kiberbűnözés; az igazságszolgáltatás digitalizálása; bűnüldözési együttműködés; terrorizmus és erőszakos radikalizálódás; és a behatoló kémszoftverek.
A Parlament 2024. március 12-én elfogadta az uniós korlátozó intézkedések megsértésére vonatkozó új irányelvről szóló álláspontját. 2022 decemberében a Bizottság az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul terjesztett elő javaslatot erre az irányelvre, amelyet 2024. április 24-én fogadtak el. A jogszabály meghatározza az uniós korlátozó intézkedések megsértésének bűncselekményi tényállásait és szankcióit, ugyanakkor bűncselekménnyé nyilvánítja a korlátozó intézkedések kijátszását is.
A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó politikák kidolgozása még folyamatban van, és ennek során kiemelt figyelem irányul az egész EU-ra kiterjedő fenyegetések és a bűnözés elleni hatékonyabb küzdelemre. A Parlament konkrét intézkedéseket fogadott el a terrorizmus, a transznacionális bűnözés, a korrupció, a csalás és a pénzmosás elleni küzdelem, valamint az áldozatok, a gyanúsítottak és a fogvatartottak jogainak Unió-szerte történő védelme érdekében. A tagállamok közötti információcsere javítását célzó számos intézkedést is elfogadtak.
Az uniós büntető igazságszolgáltatás jövőjével foglalkozó magas szintű fórum harmadik plenáris ülését 2025. október 1–2. között tartották Brüsszelben.
A Parlament meg fogja vizsgálni az Eurojustról jövőjével, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos, a Bizottság 2026. évi munkaprogramjában bejelentett jövőbeli jogalkotási javaslatokat, és szavazni fog azokról.
Ezt az ismertetőt az Európai Parlament Igazságügy, Állampolgári Jogok és Intézményi Ügyek Tematikus Főosztálya készítette. További információkért látogasson el az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság honlapjára.
Mariusz Maciejewski / Alessandro Davoli