A személyes adatok védelme
A személyes adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartása jogilag érvényesíthető alapvető jogok, amelyek nem mérlegelhetők kereskedelmi vagy politikai érdekekkel szemben. Az Európai Parlament mindig hangsúlyozza, hogy egyensúlyt kell találni a biztonság fokozása és az emberi jogok – köztük az adatvédelem és a magánélet védelme – között. 2018 májusában léptek hatályba az új uniós adatvédelmi szabályok, amelyek megerősítik a polgárok jogait és egyszerűsítik a digitális korban működő vállalkozásokra vonatkozó szabályokat.
Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikke.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke.
Célkitűzések
Az Uniónak biztosítania kell az Európai Unió Alapjogi Chartájában is szereplő adatvédelemhez való alapvető jog következetes alkalmazását. Tekintettel az adattovábbítások mennyiségének exponenciális növekedésére – mely növekedés legnagyobb részét az EU, az Egyesült Államok és Kanada teszi ki – valamennyi uniós politika keretében meg kell erősíteni a személyes adatok védelmével kapcsolatos uniós álláspontot.
Eredmények
A. Intézményi keret
1. Lisszaboni Szerződés
A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megoszlottak az első (magán- és üzleti célokat szolgáló adatvédelem, a közösségi módszer alkalmazásával) és a harmadik pillér (bűnüldözési célokat szolgáló adatvédelem, kormányközi szinten) között. Ennek következtében a döntéshozatali folyamat a két területen eltérő szabályok szerint zajlott. A Lisszaboni Szerződéssel megszűnt a pillérstruktúra, és az új szerződés szilárdabb alapot nyújt az egyértelműbb és hatékonyabb adatvédelmi rendszer kialakításához, ugyanakkor új hatáskörökkel ruházza fel az Európai Parlamentet, amely így társjogalkotóvá vált. Az EUMSZ 16. cikke úgy rendelkezik, hogy a természetes személyeknek a személyes adataik uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által végzett kezelése tekintetében történő védelmére vonatkozó szabályokat a Parlament és a Tanács állapítja meg, illetve a tagállamok, amennyiben az uniós jog hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek.
2. Stratégiai iránymutatások a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén
A Tamperei (1999. október) és Hágai Programot (2004. november) követően az Európai Tanács 2009 decemberében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozóan többéves programot hagyott jóvá a 2010–2014-es időszakra. 2014. júniusi következtetéseiben az Európai Tanács meghatározta az elkövetkező évek jogalkotási és operatív programjainak tervezésére vonatkozó stratégiai iránymutatásokat a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül, az EUMSZ 68. cikke alapján. A fő célkitűzések egyike a személyes adatok jobb védelme az EU-ban.
B. Az adatvédelemre vonatkozó főbb jogalkotási aktusok
1. Az EU Alapjogi Chartája
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme egymással szorosan összefüggő, de különálló alapvető jogként nyer elismerést.
2. Európa Tanács
a. Az 1981. évi, 108. sz. egyezmény
Az Európa Tanács személyes adatok gépi felhasználása során az egyének védelméről szóló, 1981. január 28-i, 108. számú egyezménye volt az adatvédelem területén elfogadott, első jogilag kötelező erejű nemzetközi okmány. Az egyezmény célja, hogy „minden egyén számára biztosítva legyen, hogy jogait és alapvető szabadságjogait, különösen a magánélethez való jogát tiszteletben tartsák személyes adatainak gépi feldolgozása során”. Az egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv hatályának kiterjesztésére, az adatvédelem növelésére és hatékonyságának javítására törekszik.
b. Az emberi jogok európai egyezménye (EJEE)
Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-i egyezmény 8. cikke bevezeti a magán- és családi élet, az otthon és a kommunikáció tiszteletben tartásához való jogot.
3. Az adatvédelemre vonatkozó jelenlegi uniós jogalkotási aktusok
a. Általános adatvédelmi rendelet (GDPR)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet (általános adatvédelmi rendelet) hatályon kívül helyezéséről 2018 májusában lépett hatályba. A jogszabály célja, hogy valamennyi uniós polgárt megvédje a magánélet és az adatok megsértésétől egy egyre adatközpontúbb világban, miközben egyértelműbb és következetesebb keretet teremt a vállalkozások számára. A polgárok jogai között szerepel annak követelménye, hogy egyértelmű és megerősítő hozzájárulásukra van szükség kezelendő adataik tekintetében, valamint hogy joguk van az erre vonatkozó egyértelmű és érthető tájékoztatáshoz; a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog: a polgárok kérhetik adataik törlését; az adatok másik szolgáltatóhoz történő továbbításának joga (pl. egyik közösségi hálózatról egy másikra történő váltás); valamint a személyes adatok feltörése tényének megismeréséhez való jog. Az új szabályok az EU-ban működő valamennyi vállalatra vonatkoznak, még akkor is, ha e vállalatok székhelye az EU-n kívül van. Emellett korrekciós intézkedéseket, például figyelmeztetéseket és végzéseket lehet kiadni, illetve bírságot kiszabni azokra a vállalkozásokra, amelyek megszegik a szabályokat.
Az Európai Bizottság 2024. július 25-én benyújtotta az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásáról szóló második jelentését. 2025. július 16-án a Bizottság végrehajtási párbeszédet tartott Brüsszelben az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásáról. Ez a párbeszéd olyan kezdeményezéseket követett, mint a Bizottság salátarendeletre irányuló javaslata, amely mentesíti a 750 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató szervezeteket az általános adatvédelmi rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól.
2023-ban a Bizottság javaslatot tett az általános adatvédelmi rendelet eljárási szabályairól szóló új rendeletre, amelynek célja az adatvédelmi hatóságok közötti együttműködés észszerűsítése az általános adatvédelmi rendelet határokon átnyúló ügyekben történő érvényesítése során. Ez eljárási szabályokat állapít meg, amelyeket az adatvédelmi hatóságoknak követniük kell az általános adatvédelmi rendelet olyan esetekben történő alkalmazása során, amelyek egynél több tagállamban érintik az egyéneket. 2025. október 21-én a Parlament jóváhagyta az általános adatvédelmi rendelet határokon átnyúló végrehajtásának felgyorsítását célzó új szabályokat, ezáltal tisztázva a vonatkozó eljárásokat és jogokat.
b. A bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv
A személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2018 májusában lépett hatályba. Az irányelv védi a polgárok adatvédelemhez való alapvető jogát, amikor a bűnüldöző hatóságok személyes adatokat használnak. Biztosítja, hogy az áldozatok, a tanúk és a bűncselekményekkel gyanúsítottak személyes adatai megfelelő védelemben részesüljenek, és elősegíti a határokon átnyúló együttműködést a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben. Az Európai Bizottság 2022. július 25-én közzétette a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv alkalmazásáról és működéséről szóló, halogatott jelentését. Ezt követően értékelő tanulmány készült az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) megbízásából, amely a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv végrehajtásának kritikai értékelését tartalmazta.
c. Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv
Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) a 2009. november 29-i 2009/136/EK irányelv módosította. felveti az adatmegőrzés kényes kérdését, amelyet többször is az Európai Unió Bírósága (EUB) elé terjesztettek, és amely számos, például 2020-ban hozott ítélethez vezetett, amelyek kimondják, hogy az uniós jog kizárja a forgalmi és helymeghatározó adatok általános és különbségtétel nélküli megőrzését.
Az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről, valamint a 2002/58/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet) hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló 2017. évi javaslatról hosszas megbeszélések folytak. A Parlament szakértői jelezték, hogy a Parlamentnek ellen kell állnia a Tanács arra irányuló kísérleteinek, hogy kizárja az európai adatvédelmi elvek alkalmazhatóságát.
2025 februárjában a Bizottság a 2025. évi munkaprogramjában jelezte, hogy visszavonja az új elektronikus hírközlési adatvédelmi rendeletre irányuló javaslatot (amely felváltja a jelenlegi elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet). Júliusban a Bizottság jóváhagyta a visszavonást, amelyet október 6-án közzétettek a Hivatalos Lapban. A jelenlegi elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv és az azt átültető nemzeti jogszabályok hatályban maradnak.
d. A személyes adatok uniós intézmények és szervek általi kezeléséről szóló rendelet
e. Az ágazatspecifikus jogalkotási aktusokban foglalt adatvédelmi cikkek
A fent említett, az adatvédelemről szóló fő jogalkotási aktusok mellett az adatvédelemre vonatkozóan különös rendelkezések is szerepelnek az ágazatspecifikus jogalkotási aktusokban, mint például:
- az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/681 európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikke (a személyes adatok védelme);
- az előzetes utasinformációknak a külső határforgalom-ellenőrzés javítása és megkönnyítése céljából történő gyűjtéséről és átadásáról szóló, 2024. december 19-i (EU) 2025/12 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az előzetes utasinformációknak a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő gyűjtéséről és továbbításáról szóló, 2024. december 19-i (EU) 2025/13 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (az adatgyűjtés);
- a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol) szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. fejezete (adatvédelmi biztosítékok);
- az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet VIII. fejezete (adatvédelem);
- a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) II. fejezete tiltja az adatok konkrét felhasználásával járó számos MI-gyakorlatot, míg a III. fejezet előírja a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó adatvédelmi hatásvizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.
4. Az Európai Unió adattovábbításra vonatkozó főbb nemzetközi megállapodásai
a. Kereskedelmi adattovábbítás: megfelelőségi határozatok és az EU–USA adatvédelmi keret
Az általános adatvédelmi rendelet 45. cikke értelmében a Bizottság hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy egy EU-n kívüli ország megfelelő szintű adatvédelmet biztosít-e, akár a saját hazai jogszabályai, akár az általa vállalt nemzetközi kötelezettségek alapján.
Míg az EU és az Egyesült Államok közötti adatátvitel exponenciálisan nőtt, mely tekintetében az Egyesült Államok uralja az online magánreklámokat és az online megfigyelést, a Parlament számos állásfoglalást fogadott el, amelyekben aggályokat fogalmazott meg a transzatlanti adatáramlással kapcsolatban. Például hangot adott azon álláspontjának, hogy az EU–USA adatvédelmi pajzsról szóló határozat nem biztosítja az uniós jog által megkövetelt megfelelő szintű védelmet, miközben az EUB ismételten érvénytelenítette a Bizottság Egyesült Államokra vonatkozó megfelelőségi határozatait (lásd a Schrems-ügyben a védett adatkikötőről szóló 2015. évi és a Schrems II. ügyben az EU–USA adatvédelmi pajzsról szóló, 2020. évi ítéletét).
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban nem került sor az adatvédelmi rendszer reformjára, a Bizottság újabb megállapodásra jutott az Egyesült Államokkal, és javaslatot terjesztett elő egy újabb EU-USA adatvédelmi keretre vonatkozóan. A LIBE bizottság indítványának 2023. május 11-i előterjesztését követően a Parlament állásfoglalást fogadott el az EU–USA adatvédelmi keret által biztosított védelem megfelelőségéről, amelyben arra a következtetésre jut, hogy az EU–USA adatvédelmi keret nem teremt alapvető egyenértékűséget a védelmi szint tekintetében, és felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a tárgyalásokat egyesült államokbeli partnereivel, de tartózkodjon a megfelelőségi megállapítás elfogadásától mindaddig, amíg a Parlament állásfoglalásában és az Európai Adatvédelmi Testület véleményében megfogalmazott valamennyi ajánlást teljes mértékben végre nem hajtják.
Az Európai Bizottság 2023. július 10-én fogadta el a harmadik EU-USA adatvédelmi keretet. A Törvényszék a 2025. szeptember 3-i ítéletében (T-553/23. sz. Latombe kontra Európai Bizottság ügy) elutasította az EU-USA adatvédelmi keretre vonatkozó megfelelőségi határozat megsemmisítése iránti keresetet, és ezáltal fenntartotta annak érvényességét. A Törvényszék a sajtóközleményében megerősítette, hogy „a vitatott határozat elfogadásának időpontjában az Amerikai Egyesült Államok megfelelő védelmi szintet biztosított az Unióból ezen ország szervezeteinek továbbított személyes adatok tekintetében”.
b. EU–USA keretmegállapodás
Az egyetértési eljárás során a Parlament részt vett az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, a személyes adatoknak a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos védelméről szóló megállapodás – az adatvédelmi keretmegállapodás – jóváhagyásában. E megállapodás célja a bűnüldözési célokat szolgáló transzatlanti együttműködés keretében továbbított személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása, nevezetesen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem során.
c. A terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó EU–USA program (TFTP)
Az EU kétoldalú megállapodást írt alá az Amerikai Egyesült Államokkal az EU-ból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról.
5. Uniós adatvédelmi felügyeleti hatóságok
Az európai adatvédelmi biztos olyan független felügyeleti hatóság, amely biztosítja, hogy az uniós intézmények és szervek eleget tegyenek adatvédelmi kötelezettségeiknek. Az európai adatvédelmi biztos elsődleges feladata a felügyelet, a konzultáció és az együttműködés. Kivizsgálja a panaszokat, és tanácsot ad a magánéletet érintő szakpolitikákkal és jogszabályokkal kapcsolatban. Az európai adatvédelmi biztos célja továbbá, hogy felhívja a figyelmet a kockázatokra, és védje az emberek jogait és szabadságait személyes adataik kezelése során.
Az Európai Adatvédelmi Testület – korábban a 29. cikk szerinti munkacsoport – jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv, amelynek munkáját (az európai adatvédelmi biztos által biztosított) független titkárság segíti. Az Európai Adatvédelmi Testületet az EU nemzeti adatvédelmi hatóságai, az európai adatvédelmi biztos és a Bizottság képviselői alkotják. Az Európai Adatvédelmi Testület kiterjedt hatáskörrel rendelkezik a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti viták elbírálására, valamint az általános adatvédelmi rendelet és a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv kulcsfontosságú fogalmaival kapcsolatos tanácsadás és iránymutatás biztosítására.
Az Európai Parlament szerepe
A Parlament kulcsszerepet játszott a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályok kialakításában azáltal, hogy politikai prioritásként kezeli a magánélet védelmét. Emellett a rendes jogalkotási eljárás keretében a Tanáccsal egyenrangú félként dolgozott az adatvédelmi reformon.
A Parlament számos állásfoglalásában kétségét fejezte ki az EU–USA védett adatkikötőre vonatkozó keret, majd ezt követően az EU–USA adatvédelmi pajzs által az uniós polgárok számára biztosított védelem megfelelőségével kapcsolatban. Miután a Schrems II. ügy az EU–USA adatvédelmi pajzsról szóló megállapodás által biztosított védelem megfelelőségéről szóló (EU) 2016/1250 európai bizottsági végrehajtási határozat érvénytelenítéséhez vezetett, – azon aggályok miatt, hogy az Egyesült Államok kormányának megfigyelési jogköre az uniós jog által előírtak ellenére nem korlátozott, és hogy az uniós polgárok nem rendelkeznek hatékony jogorvoslati lehetőségekkel – az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság az USA-val fenntartott kapcsolatait az uniós polgárok érdekei elé helyezte.
A LIBE bizottság indítványának előterjesztését követően a Parlament 2023. május 11-én állásfoglalást fogadott el az EU–USA adatvédelmi keret által biztosított védelem megfelelőségéről, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy az EU–USA adatvédelmi keret nem teremt alapvető egyenértékűséget a védelmi szint tekintetében, és felszólította a Bizottságot, hogy folytassa a tárgyalásokat egyesült államokbeli partnereivel, de tartózkodjon a megfelelőségi megállapítás elfogadásától mindaddig, amíg az állásfoglalásban és az Európai Adatvédelmi Testület véleményében megfogalmazott valamennyi ajánlást teljes mértékben végre nem hajtják. Az Európai Bizottság 2023. július 10-én elfogadta az EU-USA adatvédelmi keretről szóló határozatát.
A Parlament több alkalommal elítélte az Egyesült Államok megfigyelési gyakorlatait. 2001 szeptemberében állásfoglalást fogadott el a magánjellegű és kereskedelmi kommunikáció lehallgatására szolgáló globális ECHELON-rendszer létezéséről. Az Edward Snowden általi leleplezést követően a Parlament 2014 márciusában állásfoglalást fogadott el az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról és felügyeleti szerveiről a különböző tagállamokban, majd 2015 októberében elfogadott egynyomon követő állásfoglalást.
A Parlament vizsgálóbizottságot hozott létre a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek uniós tagállamokban való használatának kivizsgálására. A Jeroen Lenaers európai parlamenti képviselő elnökletével működő PEGA bizottság alaposan megvizsgálta a kémprogramoknak az ellenzék tagjai, újságírók, ügyvédek és civil társadalmi aktivisták utáni nyomozás céljára való felhasználását, valamint azt, hogy ezek a gyakorlatok hogyan befolyásolják a demokratikus folyamatokat és az egyéni jogokat az EU-ban. Vizsgálata során a PEGA bizottság konzultált a vezető tudományos szakértőkkel, szakemberekkel és hatóságokkal az EU-ban és világszerte. Az Európai Parlament Tematikus Főosztálya jelentéseket készített a PEGA bizottság lengyelországi, görögországi és ciprusi kiküldetéséről. A PEGA bizottság 2023. május 8-án megszavazta végleges jelentését (Előadó: Sophia in ‘t Veld EP-képviselő) az uniós jog alkalmazása során a Pegasus és az azzal egyenértékű kémszoftverek használatával kapcsolatos állítólagos jogsértések és hivatali visszásságok kivizsgálásáról, amely számos egyéb pont mellett ajánlást tartalmaz a kémszoftverek uniós polgárokkal szembeni használatának kutatására és nyomon követésére szolgáló uniós technológiai laboratórium létrehozásáról. A Parlamentnek a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a PEGA-jelentést követő ajánlását a plenáris ülés 2023. június 15-én fogadta el. A Bizottság azonban nem adott időben választ az ajánlásra, és blokkolta az európai parlamenti képviselők által javasolt uniós technológiai laboratórium kísérleti projektjét. 2023 novemberében a Parlament nyomon követő állásfoglalást fogadott el a PEGA-állásfoglalás Bizottság általi jogalkotási nyomon követésének hiányáról, és 2025 júniusában vitát tartott a PEGA ajánlásai és a kémszoftverek jogellenes használata után két évvel az aktuális helyzetről és a nyomon követésről.
A Parlament 2024. március 13-án jogalkotási állásfoglalást fogadott el a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslatról (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály). A 2024. június 13-án elfogadott (EU) 2024/1689 rendelet kötelezettségeket állapít meg az MI-rendszerekre és -szolgáltatókra vonatkozóan azok potenciális kockázatai és hatásai alapján. Betiltják azokat az MI-rendszereket, amelyek egyértelműen veszélyeztetik az emberek alapvető jogait (beleértve az adatvédelmet is). 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályainak többsége 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó.
A Parlament számos kutatási tanulmányt rendelt meg annak biztosítása érdekében, hogy a technológiai fejlődés és az adatvédelem élvonalában tudományos alappal rendelkezzen jogalkotási tevékenységeihez, beleértve az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) mesterséges intelligenciára gyakorolt hatásáról szóló tanulmányt, a biometrikus felismerésről és a viselkedés felismeréséről, az előzetes utasinformációkról (API) – az az előzetes utasinformációkra vonatkozó jogi keret reformjára irányuló európai bizottsági javaslatok elemzéséről szóló tanulmányt, valamint a jogról és az IKT-ról szóló tanulmányt.
A Parlament megvizsgálja az adatmegőrzésre, a titkosításra és az adatok jogszerű lehallgatására vonatkozó, a Bizottság 2025. június 24-én közzétett, az adatokhoz való hatékony és jogszerű, bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó ütemtervében bejelentett jövőbeli szakpolitikai kezdeményezéseket és jogalkotási javaslatokat, és szavaz azokról.
Mariusz Maciejewski / Alessandro Davoli